A kötet a királyi birtokok és népeik történetét mutatja be a 13. század elejétől a 14. század közepéig terjedő időszakban, az adatokat és a problémákat a birtokszervezet igazgatása, valamint a birtokszervezetnek a magyar királyok politikájában betöltött szerepe köré csoportosítva. Az olvasó így - a legújabb eredmények révén - részletes képet nyer a korabeli uralkodók hatalmának fontos támaszát jelentő intézmény e két kérdéséről.

Bíró Sándor munkája először 1989-ben jelent meg Nyugat-Európában (Bern-München) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában.

Egy életen át gyűjtöttem az adatokat a magyar őstörténet megírásához, hogy éltem alkonyán leírhassam mindazon ismereteket, amelyekhez eddig eljutottam. Persze ez még közelről sem a teljes igazság, de úgy gondolom, hogy afféle arra vezető út. Megadatott számomra, hogy bejárhassam Ázsia Szívét, eljuthattam a hunok-lakta területekre és oda, amelyekről elődeim csak álmodoztak, vagy amely területeket csak irodalomból idézgettek. Hozzájutottam kínai, ujgur, ősi türk és kaukázusi forrásokhoz, gyűjthettem embertani, zenei, néprajzi, nyelvi és irodalmi adatokat és megadatott a legtöbb, ami egy embernek megadathat: több egyetemen taníthattam a magyar őstörténetet. A tanítás alkalmával megdöbbentem, hogy mennyire igényli fiatalságunk a magyarok eredetének igaz ismeretét, és józan, logikus gondolkodásuk, probléma- és kérdésfeltevésük sokban segített a tisztánlátáshoz.