Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 568 8225 / +36 30 353 6085
Jakab Elek a 19. század egyik legtermékenyebb és legalaposabb történetírója volt. Műveinek nagyobb része a művelődéstörténet köréből meríti tárgyát. Jelen kötetet gondozó és az előszót szignáló Egyed Ákos két nagyobb tanulmányt ad közre. Az első az 1762- es székely határőrség felállításának sikertelen próbálkozásait és a székelység elutasító magatartását követő madéfalvi siculicidium eseményeit tárja elénk. A második az erdélyi hírlapírás kezdetének történet eleveníti fel
Hozzá tartozik: Vekerdy László gépelt kézirata J.Zs. munkásságáról, (1987), és Jakó Zsigmond kéziratos üdvözlete Vekerdy L.-nek: "Szerettem volna megszorítani a kezed." (1981)
A tartalomból:
Bizonyító adatok, hogy a román kormány a magyarországi román egyházakat és iskolákat ezután is tiltott szubvencióban részesítette
A román nemzetiségi párt akcióba lép. A Liga Culturalá megújhodása. Az irredentista törekvések Bosznia annexiójáral fordulóponthoz érkeznek.
1. Kísérlet a passzivitás elhagyására. Dr. Ratiu halála. Vlád Aurél fellépése
2. A román nemzetiségi párt aktivitásba lép. Új programm az aktivitás alapján
Gróf Tisza miniszterelnök álláspontja a román nemzetiségi kérdésben
Jorga közvetetten beavatkozása a magyarországi román nemzetiségi
mozgalmakba
Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselőjének
fellépése
Romániából jövő anyagi támogatás a magyarországi román nemzetiségi mozgalmak számára
Magyarellenes külföldi sajtóakció és irodalmi agitáció a román-szláv szövetség érdekében
Az angol publicisztika akciója a monarchia föderatív átalakítása érdekében. Wickham Stead
Gróf Tisza István miniszterelnök kísérlete egy magyar-román megegyezés
tárgyában
A romániai iskola viszonya az irredentizmushoz
2. A romániai gör. keleti ortodox egyház viszonya az irredentizmushoz
3. A román hadsereg viszonya az irredentizmushoz
4. A román államférfiak irredentizmusa
5. A dinasztia irredentizmusa
Transylvania Moribunda (A haldokló Erdély)
1. A Nemzeti Tanácsok korszaka
2. Canossa-járás Belgrádba és Aradra
3. Ferdinánd román király hadserege bevonul Erdélybe
4. Kolozsvár megszállása és a román impérium berendezése
5. Székely eposz és tragédia
Hozzá kötve szerb Ki-kicsoda (Ko je ko in Jugoslaviji Beograd, 1928 )
Tartalom:
Monarchia mai kereteiben az uj egyensuly nem teremthető meg 37
VI. A Monarchia jövője és a háboru által teremtett uj helyzet 39
VII. A nemzetiségi kérdések megoldása a szövetséges államok területein 44
VIII. Az osztrák németség aggályai a szövetségi tervvel szemben 51
IX. Magyarország és a demokratikus föderalizmus 59
X. A dunai szövetség és a Balkán 71
XI. A dunai szövetség és az entente 75
XII. A dunai szövetség és a német birodalom 77
XIII. A terv elvi keresztülvihetetlenségének cáfolata 79
XIV. A szövetségi terv keresztülvitelének gyakorlati szempontjai 83
XV. A szövetségi terv megvalósításának politikai előföltételei 86
XVI. A dunai szövetség és a magyar függetlenség 91
XVII. A dunai szövetség világtörténelmi jelentősége 96
"A világtörténelem egyik rejtélye, milyen erők késztették a füves puszták népeit, hogy időnként felkerekedve, egymást kergetve, nyomva, nyugat felé vonuljanak...." Győrffy György
-A mongolok titkos története /Részlet /Ligeti Lajos fordítása
- Kirakosz Gandzakeci /Az örmények története
- A Jüan-dinasztia története
- Halicsi-lodomériai orosz évkönyv
- Jelentés Julianus első útjáról
- Rogerius mester siralmas éneke
- Siratóének Magyarországról, mikor a tatárok pusztították
- Töredék az 1241. évi tatár betörésről Lengyelországba és Magyarországba
- Az általunk tatároknak nevezett mongolok históriája
- IV. Béla tatárokhoz küldött követeinek jelentéséről
-
A kötet a királyi birtokok és népeik történetét mutatja be a 13. század elejétől a 14. század közepéig terjedő időszakban, az adatokat és a problémákat a birtokszervezet igazgatása, valamint a birtokszervezetnek a magyar királyok politikájában betöltött szerepe köré csoportosítva. Az olvasó így - a legújabb eredmények révén - részletes képet nyer a korabeli uralkodók hatalmának fontos támaszát jelentő intézmény e két kérdéséről.
Bíró Sándor munkája először 1989-ben jelent meg Nyugat-Európában (Bern-München) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában.
Egy életen át gyűjtöttem az adatokat a magyar őstörténet megírásához, hogy éltem alkonyán leírhassam mindazon ismereteket, amelyekhez eddig eljutottam. Persze ez még közelről sem a teljes igazság, de úgy gondolom, hogy afféle arra vezető út. Megadatott számomra, hogy bejárhassam Ázsia Szívét, eljuthattam a hunok-lakta területekre és oda, amelyekről elődeim csak álmodoztak, vagy amely területeket csak irodalomból idézgettek. Hozzájutottam kínai, ujgur, ősi türk és kaukázusi forrásokhoz, gyűjthettem embertani, zenei, néprajzi, nyelvi és irodalmi adatokat és megadatott a legtöbb, ami egy embernek megadathat: több egyetemen taníthattam a magyar őstörténetet. A tanítás alkalmával megdöbbentem, hogy mennyire igényli fiatalságunk a magyarok eredetének igaz ismeretét, és józan, logikus gondolkodásuk, probléma- és kérdésfeltevésük sokban segített a tisztánlátáshoz.
Magyar
English
