Csáth Gézáról:
"Józan gyötrelmekkel viaskodó elméje akkor már nem hallgatott jóakaróira...1919 júliusában a bajai kórházból hazamenekülve (Szabadkára) három revolverlövéssel agyonlőtte feleségét .. újra kórházba szállították. Hónapok múlva innen is eltűnt, hogy a demarkációs vonalon át Pestre gyalogoljon. A szerb határőrök feltartóztatták, majd egy óvatlan pillanatban lenyelte az éppen nála levő halálos pantopon-adagot....a katonák bizonyára nem is sejtették, hogy irodalomtörténeti jelenet tanúi; a magyar próza egyik nagy reménységének fejében pattant meg az idő."
Honlapunk teljes kínálata
Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 568 8225 / +36 30 353 6085
- Cholnoky Viktorról, Csáth Gézáról, Török Gyuláról, Pap Károlyról, Gelléri Andor Endréről ...Cikkszám:34079Szerző: Galsai PongrácSzerkesztő: Abody BélaKiadva: Pécs, 1957Kiadó: Dunántúli Magvető KönyvkiadóKötés: kiadói félvászon, borítóvalOldalszám: 135Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
- "A véres háborúba torkolló krízis nemcsak betetőzése egy korszaknak, hanem egyben nyitánya is az újnak, amely azóta is tart."Cikkszám:31010Szerző: Galántai JózsefKiadva: Budapest, 1980Kiadó: GondolatKötés: kiadói egészvászon borítóvalOldalszám: 546Állapot: jó
- 1914/ nov. 14, nov. 21. / Gazdag képanyaggal.Cikkszám:33029
- 1916/ 2-5, 8-9, 11, 13-15, 18-21, 23, 50, 51. / + egy hiányos 12-es szám. Gazdag képanyaggal.Cikkszám:33029_2Szerkesztő: Garai FerencKiadva: Bp, 1916Kötés: kiadói papírOldalszám: 17 x 16p. + 8pÁllapot: közepes
- Cikkszám:36662Szerző: Gardner A. ErnestKiadva: Bp, 1911Kiadó: Magyar Tudományos AkadémiaKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 264Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Kiadói, zöld egészvászon kötésben, kopottas aranyozott címfelirattal a gerincen. Első kötéstábla alsó sarkán kis elszíneződéssel.
- Gáll Ernő (Nagyvárad, 1917 – Kolozsvár, 2000) szociológus, filozófiai író. 1957- 1984-ig a Korunk főszerkesztője. Érdeklődési köre a szociológia és az etika, ezen belül elsősorban az értelmiségszociológia és a nemzeti–nemzetiségi kérdés szakembere.Cikkszám:kézirat_gaál
Ár: 2 500 Ft Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.Vekerdi László (Hódmezővásárhely, 1924 – Budapest, 2009) Széchenyi-díjas magyar irodalom-, tudomány- és művelődéstörténész.
- 2. kiadás.Sorozat: Hazafias könyvtárCikkszám:34085Szerző: Gaál MózesIllusztrátor: Juszkó BélaKiadva: Bp, én.Kötés: kiadói egészvászonOldalszám: 187Állapot: közepesVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Tartalom
A legnagyobb magyar:
I. Milyen volt Magyarország a mult század elején?
II. Széchenyi István ifjúsága
III. Az első lépés
IV. A magyar nyelvért
V. A nemzet napszámosa
VI. A vihar előjelei
VII. A nemzet prófétája
VIII. Tizenkét esztendő dióhéjbanTávol a hazától
A haza bölcse
Véres napok
Bem hadsegédje - "És hogy a megtorlást a "proletár" lássa, / Másnap lett megtartva az ügy tárgyalása. /Melyen e kérdésre kellett megfelelni: / "Hogy mertek névnapot borral ünnepelni?"Cikkszám:35252Szerző: Geiszler IstvánKiadva: Kaposvár, (1919)Kötés: kiadói papírOldalszám: 32Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Geiszler István 1887. január 22-én született Kaposváron. Kereskedõ családból származott. A gimnáziumot Kaposváron, a Felsõ Kereskedelmi Iskolát Sopronban végezte. Önkéntes katonai évét Grazban szolgálta le. Részt vett az első világháborúban, több kitüntetésben részesült, és mint t. fõhadnagy szerelt le. 1920-tól édesapjával együtt vezetik az üzletet. 1920-21-ben a Kaposvári Kereskedõk Egyesületének elnökévé választották. 1935-38-ig tagja volt az Országos Kereskedõ Egyesület elnökségének, elnöke volt a Soproni Felsõ Kereskedelmi Iskola önképzõ körének, tagja volt a kaposvári Berzsenyi Társaságnak. Írói álnevei: Bolygó Hollandi, Gábor István, Gáthy István, Fõutcai Figyelõ. Versei (köztük sok tréfás) és politikai, közgazdasági cikkei a M. kereskedõ, az OMKE, a Somogy Társaság, Somogy Újság, Somogyvármegye, Somogyvármegye Almanachja, Új Somogy stb. címû lapokban jelentek meg. 1974. március 13-án hunyt el. Mmunkái: Egy vasárnap története (tréfás versek, elbeszélések) Kaposvár, 1920. A munka társadalma Budapest, 1931.
- Cikkszám:biz17Szerző: Gelich RikhárdKiadva: Budapest, 1883-1889Kiadó: Aigner LajosKötés: bordázott félbőrOldalszám: 486p + 2t színes: + 497 p. 2 t. + 930p.Állapot: jó
- „Olyan faluban gyerekeskedtem, amelyik volt olyan ágya a nyelvnek, mint Arany Szalontája vagy Petőfi Kiskunságja. A régi Ugocsában, Halmi alatt fekszik, Dabolcnak hívják”Sorozat: Romániai Magyar ÍrókCikkszám:32533Szerző: Gellért SándorKiadva: Bukarest, 1983Kiadó: KriterionKötés: kiadói egészvászon borítóvalOldalszám: 288Állapot: jó
- Cikkszám:32436Szerző: Geoffrey ChaucerSzerkesztő: Thomas TyrwhittKiadva: LondonKiadó: George Routledge and SonsKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 585Állapot: jó
- Cikkszám:32072Szerző: George CălinescuKiadva: Kolozsvár , 1989Kiadó: Dacia KönyvkiadóKötés: papírOldalszám: 403Állapot: jó
- George Zarnecki (1915-2008) lengyel-angol művészettörténet professzor.Cikkszám:37001Szerző: George ZarneckiKiadva: Bp, 1986Kiadó: CorvinaKötés: kiadói papírOldalszám: 144Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
A kötet a szerzetesség kialakulását, a kolostorok építészetét és a szerzetesrendek (például bencések, ciszterciek) mindennapjait elemzi gazdag képanyaggal illusztrálva.
- Az 1840-es évektől [...] általános kívánság lett, a fiumei vasút megépítése. Nagy vita és politikai küzdelem bontakozott ki. A fiumei vasút megépítése az önálló magyar gazdaságpolitika egyik fő kéréde lett...Sorozat: Értekezések a Történeti Tudományok KörébőlCikkszám:26504
- A nemzet jövője / A nemzeti túlbuzgóság/ Mi lesz belőlünk, magyarokból? / Kormány és ellenzék az új viszonyok közöttSorozat: Magyar SzabadelvűekCikkszám:34087Szerkesztő: Gergely AndrásKiadva: Budapest, 1998Kiadó: Új Mandátum KönyvkiadóKötés: kartonOldalszám: 200Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
"A magyar liberalizmus első nagy programadója, számos reform gyakorlati megvalósítója, Széchenyi István gróf, az egyik legvagyonosabb, leghíresebb magyar arisztokrata családból származott..."
- Cikkszám:27739Szerző: Gazda Anikó, Kubinyi András, Pamer Nóra, Póczy Klára, Vörös KárolySzerkesztő: Gerő LászlóKiadva: Budapest, 1989Kiadó: Műszaki könyvkiadóKötés: műbőrOldalszám: 263Állapot: jó
- Cikkszám:36673Szerző: Gerőcz Kálmán, dr.Kiadva: Sátoraljaújhely, 1927Kötés: kiadói papírOldalszám: 336Állapot: közepes
- Mailáth János gróf (Pest, 1786. október 5. – 1855.), német-magyar történetíró, publicista és költő. Mint nagytekintélyű és műveltségü főúr Egerben végezte a bölcseletet, Győrben a jogi tanulmányokat.Cikkszám:25641
- cserkészkönyvCikkszám:32095Szerző: Geőcze AnnaIllusztrátor: Geőcze ErzsébetKiadva: Bp, (1943)Kiadó: AthenaeumKötés: kiadói félvászonOldalszám: 126Állapot: közepes
- A honfoglalás vitás kérdései / A morvák birodalma / Szűcs Jenő: A középkori Magyarország népei / Etnikum, felekezet, hadszervezet / Erdély betelepülése / Nagy Lajos és a középkori nagyhatalom / Délszláv menekültek MagyarországonSorozat: História könyvekCikkszám:31001Szerző: Fodor István, Vékony Gábor, Győrffy György, Szűcs Jenő, Makkai László,Szerkesztő: Glatz FerencKiadva: Bp, 1988Kiadó: Pallas Lap- és KönyvkiadóKötés: kiadói papírOldalszám: 335Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
A kettős honfoglalás elmélete módosított változata annak a középkori felfogásnak, mely szerint a Szkítiából kijött magyarok azonosak más, ugyancsak Szkítiából kiszakadt népekkel: a szkítákkal és a hunokkal. Ez utóbbit a hunni-hungari nevek hasonlósága is igazolni látszott.
(...) Mikor Attila 453-ban meghalt, a magyarok még messze keleten éltek. A magyarok szoros kapcsolatban lehettek valamilyen onogur nevű néppel, hiszen az ungar, hungarus név is ebből vezethető le. Priszkosz rétor († 473 k.), aki beszámol Attila udvaráról is, elmondja: 463 körül az Ural vidéken előnyomultak az onogurok, szaragurok és urogok. A magyarok tehát ekkor az Ural környékén éltek.
A kettős honfoglalás elmélete elsősorban régészeti leletekre épül.
A régészeti leletekből az etnikum nyelvét csak akkor lehet meghatározni, ha írásos forrás is kerül elő. Az utóbbi években Szarvas mellett egy későavar sír mellékleteként előkerült egy tűtartó, melyen rovásírásos szöveg olvasható. Ez eléggé hasonlít a nagyszentmiklósi kincs felirataihoz.(...) Komoly kísérlet történt a törökből való megfejtésre, de ma még nem áll elég emlék rendelkezésünkre ahhoz, hogy azt véglegesnek tekintsük, mint ahogy vitathatóak a nagyszentmiklósi kincs rovásírásos feliratainak megfejtései is. Ha ezt biztonsággal sikerül megoldani, választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy ez az ideköltözött késő-avar népesség milyen nyelven beszélt ezen a területen. (Győrffy György)


































