Tartalom:
Naptári rész
Névnapok betűsoros jegyzéke    
Gárdonyi Géza: Szárnyas ismerősök    
Heltai Jenő: Találkozás    
Abonyi Árpád: Kellemetlen emberek    
Bródy Sándor: Mari    
Szini Gyula: Diadal
Ábrányi Emil: Péter és Pál    
Somlay Károly: Elment a legény    
Pakots József: Baba    
Schmittelyné Feer Eliz: Paraszt Adonisz    
Zsoldos László: A kis zsaroló. Groteszk-jelenet    
Kanizsay Ferenc: Szerelem és kiábrándulás    
Pásztor József: Két ember    
Kiss Menyhért: Berecz Annamári. Vers    
Lampérth Géza: A nagy sor    
Béldi Izor: Barcsay Klára. Vers    
Fehér Krisztin: Szabadulás    
Sas Ede: A püspök temetése    
Kazár Emil: 30,000 K    
Ráskai Ferenc: Megnyugvás. Vers    
Vértes József: A lipcsei csata emlékműve
Schenk Jakab: Gémek tanyáján    
Tóth Jenő: Magyar impressziók Indiában
Muraközy Gyula: Valakit várok. Vers    
Csahihen Károly: A magyarság és az üstökösjárás
A magyar ember időjósai    
Kemenes Kempf József: Néhány szó a római orovosokról    
Ujj Gyula: A sugárzó anyagokról. (Rádium-mezothórium)    
Tuba Károly: Őszi gyónás (Annak, akit szeretek). Vers    
Flatt Zsóka: Tükör előtt. Vers    
Tábori Kornél - Székely Vladimir: A kártyacsalók titkai    
Európai uralkodók jegyzéke    
Külföldi pénzértékek átszámítása    
A magyar, osztrák és külföldi sorsjegyek huzása    
Zuboly: Világtörténelem 1913-ról    
Postai dijjegyzék    
Bélyegilleték. Jogilletékek    
200 esztendős naptár    
Budapest-székesfővárosi közjegyzők és ügyvédek    
Budapest-székesfővárosi orvosok    
Budapesti utmutató  
Magyarország tiszti címtára  
Országos és heti vásárok betűrendes jegyzéke

Háborús fotók. 

154 fekete-fehér fotóval, reprodukcióval, ábrával illusztrálva.

"Az a paradox erkölcsiség, ami miatt Rasputint az ellenségei szent ördögnek nevezték el, tulajdonképpen a chlysti keresztyén szekta tanítására viszi vissza eredetét, amely szektának nevelése Rasputin. Ez a szekta Oroszországban a holt egyházi szervezettel és vallási formalizmussal szemben az élő hitnek s az őszinte és mély, egyéni vallásosságnak volt a képviselője. Az Istennel való közvetlen egyesülést hirdette. A vétkezés kérdésében azonban egy különös és bizarr tanítást követett. Azt vallotta, hogy, miután Istenhez csak a bűnbánat útján lehet eljutni, a bűnbánatra pedig a nagy vétkezések vezetnek, az embernek oda kell vetnie magát a bűn karjaiba, mert ez megalázza az embert, megsemmisít benne minden büszkeséget. Tisztúláshoz és a szenvedélyek megöléséhez tehát csak az által jutunk, ha előbb vétkeztünk...."  ( Simándy Pál  Korunk, 1929..)

Horváth Árpád (1899- 1944) színházi rendezőnek dedikált példány.

Javított védőborítóval.

Előszó

Furcsa kis ember lehetett; a történelmi magyar szabadsághősök, akik közé alapjában tartozik, bizonyára idegenkedve, sőt megütődve néztek volna rá. Nem lovon jött, seregek élén, felszabadítani az ország elnyomottjait - kicsiny hivatalnok volt, kötözködő és makacs, s kard és puska helyett feljelentésekkel ostromolta a vármegye bástyáit. Védencei két község parasztjai, gyűlöletének tárgya pedig az úri önkényeskedés és a korrupció aruvimi erdeje, amelyen - Molnár Ferenc híres hasonlatával élve - Stanley fejszéje helyett leleplezésekkel akart áttörni. Nem maradt róla kép vagy leírás, de úgy képzelem, sovány alacsony férfi volt, tele szikrázó izgalommal. Ha gaztettnek jutott nyomára, hadonászva követelt igazságot, s ha kidobták, másnap megint beállított s újrakezdte. Sem kellemes ember nem lehetett, sem szilárd nyugalmával imponáló