Balogh Dezső-Teiszler Pál: Mutatvány Marosvásárhely vidéke tájnyelvi atlaszából.
Gálffy Mózes: Tájszótípusok a marosmagyarói nyelvjárásban.
B. Gergely Piroska: Szerkezeti, funkcionális és társadalmi összefüggések a családnevek népi használatában.
Kovácsné József Magda: Havasalja mai családneveiről.
Murádin László: Néhány növénynév erdélyi nyelvföldrajza.
Péntek János-Szabó Attila: A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükrében.

Almási István: Jagamas János emlékezete 5
Szenik Ilona: Az ereszkedő kvintelés sajátos alakzata a román népzenében 10
Szalay Zoltán: Sztereotip kadenciális figurációk az erdélyi hangszeres tánczenében 17
Paksa Katalin: Kodály Zoltán és A Magyar Népzene Tára sorozat 35
Ittzés Mihály: Gondolatok a népdalgyűjteményekről 43
Rudasné Bajcsay Márta: 11 szótagos rokon dallamtípusok szövegei 54
Szalay Olga: Kodály népzenei hagyatéka a Kodály Archívumban 66
Tari Lujza: Népi fúvóshangszer-hatások Kodály Zoltán műveiben 76
Burián Miklós: A Kékszakállú Herceg Vára 104
Bodor Anikó: Néhány típus a vajdasági magyar népzene régi rétegéből 110
Barsi Ernő: Népdalaink néprajzi hátterének kutatása 124
Móser Zoltán: A kis folyóról s a nagy folyóról 132
Kálmán Lajos: Zeneanyanyelvi „kondicionáltság" a reformátusság köz-éneklési gyakorlatában - az utóbbi 80-100 év folyamán 136
Pávai István: A népi és a nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei vetülete Erdélyben 142
Lázár Katalin: A népi játékanyag felhasználása az ezredvégi oktatásban és nevelésben 161 

Az iskola diákjai, többek közt Kopasz Márta, Belányi Rudolf, Fery Antal, Köpeczi Bócz István, Koppány György, Fassel Ferenc munkáinak képeivel.
A kiadvány jobb felső sarka enyhén sérült.

Rabolnak-e bankot a komornyikok?, teszi fel a kérdést a könyv egyik szereplője. Mire azonban megkapjuk a választ, sok víz folyik le a vadregényes Papsajt Villa kerti csapján, és sokan megfordulnak a Bond Bankház patinás épületében. Ez utóbbiak nagyrészt azonos céllal: hogy egy jól időzített bankrablással megmentsék a céget a csúfos csődtől. Igaz, a látogatók között akad hamisítatlan bankrabló, sőt egész rablóbanda is, de minderről illetlenség lenne többet elárulni. A zseniális Horace Appleby, a rendíthetetlen Ada Cootes kisasszony, a peches ifjú bankigazgató, Mike Bond, és szívszerelme, a talpraesett Jill számos hajmeresztő, lélegzetelállító, vérfagyasztó – no és természetesen fergetegesen mulatságos kaland során jut le a szokásostól némiképp eltérő happy endig.

Előszó
A magyar középkor titkai között alighanem Béla király jegyzője és ennek műve az, amely immár kétszáz esztendeje legtöbbet foglalkoztatta a tudósokat meg a nagyközönséget egyaránt. Valóban olyan tárgy ez, amelyről sokat tudunk ahhoz, hogy találgatni lehessen, de egyelőre még nem egy tekintetben igen keveset, hogy megnyugtató biztonsággal dönthetnők el a vele kapcsolatban felvetődő kérdéseket. Mindjárt az első betűje, illetőleg a kezdő szavai végeérhetetlen, heves viták kereszttüzét vonták magukra. T. i. a szöveg élén álló P dictus magister kifejezésben a P betűt egyesek úgy magyarázták, hogy vele a leíró a középkori latin helyesírásban szokásos módon a latin prae = ,elől' igekötőt rövidítette. Mások pedig valami személynévnek a kezdőbetűjét vagyis rövidítő jelét látták a P-ben. A kifejezésnek ilyen vagy amolyan értelmezése főképen azért fontos, mivel elsősorban rajta fordul meg, vajjon egyszersmindenkorra Névtelen vagy Anonymus marad-e a szerző, vagy pedig sikerül-e a kilétét felderíteni és így a szerző ismeretlenségével együtt járó homályt a mű felől is számos ponton eloszlatni. A praedictus magister = ,elől mondott' vagy ,fentnevezett mester' magyarázat hívei azt gondolták, hogy mivel a szöveg az első levélnek nem az előlapján, hanem a visszáján kezdődik, a szerző nevét a cím utólagos feljegyzése végett üresen hagyott előlap tüntette volna fel.

Sam Dryden, a Különleges Erők visszavonult katonája csendesen éldegél a dél-kaliforniai tengerpart egyik kisvárosában, ahol éjszakánként futni jár. Egy alkalommal találkozik a tengerparti sétányon egy mezítlábas, halálra rémült kislánnyal, akit állig felfegyverzett férfiak üldöznek nyilvánvalóan gyilkos szándékkal. A gyerek annyit tud magáról, hogy Rachelnek hívják, tizenkét éves, két hónapon át őrizték egy titkos börtönben, és van valamilyen képessége, amitől börtönőreinek és a nekik parancsoló legmagasabb állású közszereplőknek minden okuk megvan félni.