"Abban az esztendőben, amikor történetem kezdődik, József napja péntekre esett. A mulatság tehát csütörtökön kezdődött. Piros rózsa, fehér rózsa; szőke leány, barna… egy kis tánc, egy kis kártya, sok bor és megint sok bor mellett elmult péntek, elmult szombat is.

Vasárnap reggel, kilenc óra tájban, Vidovics Feri, aki máskor végig ki szokott tartani, hirtelen elszomorodott, s a fejébe vette, hogy haza megy. Vigye el az ördög Horváth Jóskát, meg az egész úri társaságot, Van der Kerkhoven kisasszonynyal, a sokszoros milliomos hollandus leánynyal együtt, akit reggeltől estig neki kellett mulattatnia, mert a többiek nem igen szerették a francia és egyéb pogány nyelveket: neki már elég volt a mulatságból."

Előszó
Amikor, mint katona, művészetünk örökérvényűségébe vetett hittel magyar csataképekkel foglalkozom, voltaképpen önkéntelenül is a magyar sorsról írok. Az ember sohasem tud saját életvilágától elvonatkozni; a magyar sors kemény harcok, a magyar mult csataképek sorozata. Történelmünket a leghűségesebben, megrázó erővel és fölényes méltósággal ezek varázsolják az utókor elé. Igaz, hogy a népek történetét jórészt nem képekből ismerjük. A történelem főforrása a feljegyzések és az okiratok, a fennmaradt hagyományok és az elbeszélések, azután az ásatások és egyéb kutatások segítségével talált s csak kisebb részben a festett, rajzolt, kőbe faragott vagy más technikai úton létrejött műalkotások. Vannak népek, - mint ahogyan egyének is vannak - akik írásban és szóban a rájuk vonatkozó eseményeket gyakran a valóságnál kedvezőbb színben tudják beállítani. Már e tény egymagában hátráltathatja a történelmi igazság kialakulását, hogy némely nép és némely ember sokat ír és sokat beszél önmagáról, a másik keveset. A zárkózottság a maga helyén sokszor előkelő és célszerű tulajdonság; de ne felejtsük el, hogy korunk egyik mozgató ereje a hírverés, a propaganda, emberek és árucikkek, népek és irányzatok dicsőítése, igazságok tagadása és hamisságok elhitetése.

Tartalomból:

Bevezetés - Módszertani kérdések
A vezérek és az Árpádházi királyok kora - A harc a románkori művészetben
Az Anjouk és Zsigmond
A gótika kora
A miniatúra-festészet és a Szent László-legenda
Nagy Lajos csatája
A bécsi Szt. István-dóm kődomborműve
A gyulafehérvári síremlékek
(....)

Az agy és az idegrendszer továbbra is rejtély az orvostudomány számára, amikor krónikus betegségekről és az aggyal kapcsolatos panaszokról van szó.

Tartalomból:

Alföldi András: Az olvasóhoz.
Kutzián Ida: Az aeneolithikus erődök problémái.  
Fischer Endre: A mykenai királyság bukása és a dór vándorlás.
Trencsényi-Waldapfel Imre: Vallástörténet és szövegkritika.
Erdélyi Gizella: Az antik arcképszobrászat emlékei Görögországból és a görög keletről.
Radnóti Aladár: Dacia meghódítása és szervezete
Baranyainé Bónis Éva: A Bécsi-úti korarómai temető agyagedényei.
Párducz Mihály: Szarmatakori problémák.
Nagy Tibor: Studia Avarica I: Az avar honfoglalás útvonalának kérdéséhez.
Nemeskéri János: Honfoglaló magyarság-Árpád-kori magyarság.
Vargyas Lajos: Keleti elemek a magyar néphitben.
Dercsényi Dezső: Az Árpád-kori művészet problémái.
Bárányné Oberschall Magda: Problémák a magyar szent korona körül.
Ifj. Csemegi József: Románkori kapuzatok karéjdíszű ívmezői Magyarországon.
Hírek a Corona Archaeologica köréből

Egészoldalas és szövegközti képekkel. A folyóirat 1949-ben megszűnt.