Kis izelítő a bekötött napilap sajátos bekötési koncepciójához:

1 sz. 10 p., 2.sz. 10 p., 3.sz 4 p., 4.sz. 8p., 5.sz. 4p., 6.sz. 12p., 8.sz. 14p., 9.sz 4p., 10sz. 4p., 12sz. 4p., 8p... és így tovább. 
A jellemző, hogy többnyire az első rajzos címlap és az utolsó lap (reklámok) kerültek bekötésre, vagy ha olyan témát taglalt az újság, amit a tulajdonos érdekesnek tartott, akkor több oldal is. A karikaturákat nagyon szerette - abból elég sok van-,  valamint az új parlament tagjainak képmásait.

Minden esetben érdekes csemegézés a terjedelmes napilap témáiból.

Tartalomjegyzék
Előszó 3
A föld 5
A nép 17
Népesedés, közegészségügy 30
Népességi és szociálpolitika 39
Birtokviszonyok 49
Mezőgazdasági termelés és állatlétszám 64
Birtokreform, mezőgazdasági politika 82
Bányászat 91
Ipar 100
Kereskedelem 118
Árviszonyok 137
Közlekedés 144
Tőkeszervezet 155
Az állam pénzügyei 173
A jóvátétel kérdése 184
Egyház és iskola 188
Az elszakított magyarság helyzete 200
Az új szomszédok 204
Nyugat ébredése 221

Szereplők: Spindler Béla, Jordán Tamás, Igó Éva, Garas Dezső,Helyy László, Lukáts Andor, Bezerédy Zoltán, Kristóf Kata, Koltai Róbert, Máté Gábor, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Kari Györgyi stb.

Több helyen színes, sorkiemelős bejegyzésekkel.

A török hódoltság alatt előbb szerbek, majd románok szállották meg. A hódoltság után 1717-ben 36 házból állott. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Busiesch alakban fordul elő. Mint kincstári birtok, a nagykövéresi uradalomhoz tartozott. 1807-ben, mikor az uradalmat a király a vallás- 33és tanulmányi alapítványnak átengedte, az újonnan alakított temesi közalapítványi uradalomnak Buziás lett a székhelye. Ez időtől kezdve újabb települők szállották meg. 1820 táján kb. 50–60 magyar és tót család jött Pozsony és Árva vármegyékből. Ezeket 1825 táján kb. ugyanannyi német és cseh család követte, a krassó-vármegyei Ferenczfalva, Weidenthal stb. községekből. 1829-ben már 210 háza volt. Továbbfejlődését az ásványvízforrások mozdították elő, melyek révén országos jelentőségre emelkedett.
Borovszky: Temes vármegye...
1910-ben 3538 lakosából 1043 volt német (29,5%), 912 magyar (25,8%) és 900 román (25,4%) anyanyelvű .
A legtöbb nyelvész által elfogadott vélemény szerint a település neve a bodza jelentésű szláv bozje vagy ómagyar buzjás (bodzával benőtt hely) szóból ered.

Prostituáltak és áhítatos lelkek, gyilkosok és önfeláldozóan tiszta emberek, Istennel perlekedő szektások, szélhámosok és vándor boldogság-keresők regénye lenne ez a könyv? Igen, ez is. Bálint Tibor csodálatos érzékenységgel, költői hitelességgel követi nyomon a harmincas évek végétől az ötvenes évek elejéig az erdélyi külvárosok világát, furcsa, kalandos életű, pénzsóvárgó és szerelemsóvárgó, boldogságra vágyó és züllött, reménytelen és mindig újra reménykedő figuráit, a Zokogó majomhoz címzett kocsma világát, a tündöklést szüntelen bukásban; és mégsem az ezüst-gyártó péksegéd, a jelszó-mázolóvá átvedlett pincér és szélhámos, a két-feleségű cipész, a gyermekgyilkos cigánylány, a bibliás órásmester, a káderessé felkapaszkodott lumpenproli a regény igazi hősei. A regény igazi hőse a tisztaságra, igazságra és szabadságra vágyó emberi lélek.
Fordulatos, izgalmas, sokszínű és egyben költői mű a Bálint Tibor új regénye.