Még az utolsó pillanatban is, mikor egész viharos élete átcikázott az agyában, ugy vélte, hogy minden átélt veszedelem, minden fáradság s minden kockázat csekély volt ahhoz a dicsőséghez mérve, amely reá várakozott. "

Nagy Nándor (Székesfehérvár, 1894. május 2. – Budapest, 1979. szeptember 23.) magyar grafikusművész, képzőművész.
Budapesten a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1913-1915, majd 1918-1919 között. Mesterei Botka Miklós, Edvi Illés Aladár, Révész Imre és Erdőssy Béla voltak. Felesége Futásfalvi Márton Piroska festőművész volt.
1920-tól a Szent Imre Gimnázium tanára. Az 1920-as évek elején a pécsi művésztelepen, majd 1925-ben a nagybányai szabadiskolában, később a Balaton-felvidéken dolgozott.  A Rajztanárok Egyesületének tagja, 1933-tól titkára volt. Több előadást tartott, melyek egy része a Rajzoktatás c. folyóiratban jelent meg: A vonalírás gyakorlatneméről (1937), A rajzpedagógia és módszertan új útjai (1938), A korszerű rajzoktatás problémái (1940, 1942)

<Rajzoktatás> a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének folyóirata. III. évf. 1942. szept, okt, nov, dec (4 szám).  Kiadásért és szerkesztésért felel: Bán Tibor.
Oldalszám 75- 104. Kiadói papírkötésben. Jó állapotban.

Ceruzás aláhúzásokkal.

Dedikáció:  "Alföldi András Professzor Úr Őfőméltóságának alázatos tisztelettel Nagy Zoltán"
Alföldi András régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetében készült doktori értekezés.

Részlet a könyvből:
"A grafika szó jelentésének köre azonban ma már csak a rajznak vagy festménynek mechanikai, vagy kémiai úton, nyomólemezekkel történő sokszorosítására korlátozódott. A mai szóhasználat szerint tehát a grafika lényegéihez hozzátartozik a nyomtatás útján való sokszorosítás, míg valamely eredeti művészi alkotásnak kézzel történő, újabb példányban való előállítását másolatnak nevezzük. Aszerint, hogy a nyomólemezt maga a művész készíti vagy más szakember hozza létre valamely eredeti mű után, beszélünk eredeti és reproduktív grafikáról."