Hozzákötve még egy hiányos régi rajzos, humoros naptár, talán Mokány Berczi naptára (1876?).
17 old-124 oldalig tart. Első lapja September ...

Tartalomból:
Új ontológia Németországban 
A kategóriaelemzés céljai és útjai
A megismerés az ontológia fényében
Időbeliség és szubsztancialitás
Természetfilozófia és antropológia
Értelemadás és értelemteljesülés
Az erkölcsi követelmények lényegérő
A személyiség éthosza

 Nikolaus Lenau osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja Magyarországon született (Csatád/ Lenauheim,  1802 - Bécs, 1850) és itt töltötte fiatal éveit. Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel Magyarországot a világirodalom számára. Szerb Antal így ír róla: „Számunkra Lenau költészete főképp azért érdekes, mert furcsa módon kihallatszik belőle Lenau magyarországi gyermekkora. A magyar föld nemcsak témáin hagyott nyomot, — e tekintetben inkább csak a magyar exotikum, a cigány, a csárda, a puszta szerepel, az is erősen romantikus stilizációban — hanem ennél is sokkal érdekesebb az a meghatározhatatlan valami Lenau versmelódiájában, hasonlataiban, látásának módjában, ami miatt néha úgy érezzük, mintha Vörösmartyt vagy Petőfit olvasnók német fordításban. Valami titokzatos magyar hang, annál erősebben érzékelhető, mert egészen idegen környezetből tör ki."

Tartalom:
Batthyányi codex.: A kódex nevét a Batthyány családról kapta, ugyanis a gyulafehérvári püspöki Batthyány-könyvtárban őrizték. (225 levélből álló, új gót betűkkel írott, hézagosan és csonkán fennmaradt kézirat.)
Czech codex: 1513: magyar nyelvű imádságoskönyv. - 98 levél terjedelmű, a nagyvázsonyi pálos kolostorban másolta Fráter F. M. Kinizsi Pálné, Magyar Benigna számára. A gazdagon díszített kódex Szt Brigitta 15 imája és a szombati Mária-officium vesperása mellett több Mária-imát és egy himnuszfordítást tartalmaz.
Fénymásolattal pótolt néhány lap az elején: az Előszóból: I-XIV. lapok.

Balogh Dezső-Teiszler Pál: Mutatvány Marosvásárhely vidéke tájnyelvi atlaszából.
Gálffy Mózes: Tájszótípusok a marosmagyarói nyelvjárásban.
B. Gergely Piroska: Szerkezeti, funkcionális és társadalmi összefüggések a családnevek népi használatában.
Kovácsné József Magda: Havasalja mai családneveiről.
Murádin László: Néhány növénynév erdélyi nyelvföldrajza.
Péntek János-Szabó Attila: A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükrében.