1. Kósza nyári madarak, jöjjetek ablakomhoz dalolni és szálljatok tova.
S ti őszi sárgult levelek; tinektek nincsen dalotok, röpködjetek, hulljatok le sóhajtva.
2. Ó, ti világ apró, kóbor dalosai, hagyjátok szavaimban lábatok nyomát.
3. Leveti a világ végtelenségének álarcát azok előtt, akik szeretik.
Kicsi lesz, mint egy dal, mint az örökkévalóság egyetlen csókja.
4.A Föld könnye az, ami virágzó mosolyát megőrzi.
5.Merengő arca kísért álmaimban, mint éjszaka az eső.
6.Ha könnyezel, mert eltűnt a nap, eltűnnek a csillagok is.
7.A homok utadon, hullámzó víz, dalodat kéri s hogy ringasd el őt.
Válladra veszed-e béna terhét?
8.A nagy sivatag egyetlen fűszál szerelméért eped, de ez fejét rázza, kacag és elmenekül.
9.Egyszer azt álmodtuk, hogy idegenek vagyunk. Fölébredtünk, hogy lássuk, mennyire drágák vagyunk egymásnak.
10.A bánat csöndesen nyugszik szívemben, mint az est a néma lombokon.

8x12 cm

"Az a paradox erkölcsiség, ami miatt Rasputint az ellenségei szent ördögnek nevezték el, tulajdonképpen a chlysti keresztyén szekta tanítására viszi vissza eredetét, amely szektának nevelése Rasputin. Ez a szekta Oroszországban a holt egyházi szervezettel és vallási formalizmussal szemben az élő hitnek s az őszinte és mély, egyéni vallásosságnak volt a képviselője. Az Istennel való közvetlen egyesülést hirdette. A vétkezés kérdésében azonban egy különös és bizarr tanítást követett. Azt vallotta, hogy, miután Istenhez csak a bűnbánat útján lehet eljutni, a bűnbánatra pedig a nagy vétkezések vezetnek, az embernek oda kell vetnie magát a bűn karjaiba, mert ez megalázza az embert, megsemmisít benne minden büszkeséget. Tisztúláshoz és a szenvedélyek megöléséhez tehát csak az által jutunk, ha előbb vétkeztünk...."  ( Simándy Pál  Korunk, 1929..)

Rézler Gyula tudományos tevékenysége két nagy korszakra osztható. 1948-ig, addig, amíg tudományos munkásságát Magyarországon fejtette ki, érdeklődése alapvetően szociológiai, történetszociológiai megközelítéssel a munkássághoz s ezzel együtt a hazai társadalomtörténethez kötődött. Ebben az időszakban Rézler Gyula nemcsak tudományos kutatómunkát végzett, hanem tudományszervezői tevékenységet is folytatott. 1943-ban aktív közreműködésével alakítják meg a Magyar Ipari Munkatudományi Intézetet. 1948-ban kénytelen emigrálni. Életpályája második korszakában viszont mindenekelőtt a munkatudomány, a munkajog, majd a munkaügyi döntőbíráskodás elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kifejtett tudományos munkásságában a szociológiai megközelítés már háttérbe szorult, s helyét a jogi, a közgazdasági szemlélet és e tudományágak módszerei vették át.