Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Karinthy Márton (1949-2019) Kossuth-díjas magyar színigazgató, színházrendező, író, Karinthy Frigyes unokája.
"Úgy látunk, ahogyan a festők, szobrászok, építészek, fényképészek és reklámgrafikusok tanítanak bennünket. A kép társadalmi jelentősége abban áll, hogy a látás új normáját közvetíti számunkra. Kepes Györgynek a kiváló magyar származású művészetteoretikusnak és festőművésznek a könyve 1977-ben jelent meg először Chicagóban. A szerző a Bauhausban dolgozott Moholy-Nagy munkatársaként, együtt mentek Amerikába, ahol Moholy-Nagy halála után ő lett az Amerikában újjászületett New-Bauhaus vezető teoretikusa. Műve, mely minden európai nyelven számos kiadást ért meg, mit sem veszített aktualitásából mind a mai napig; ma is a modern vizuális nyelv problémainak legizgalmasabb és leghasználhatóbb összefoglalását tartalmazó kézikönyv."
eredeti kiadás Bp. 1881.
Jószippon (ál-Josephus) . 940 körül
Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül
József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl
"Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl 44
Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt
A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen
Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői
A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon
Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül
Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül
Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül
Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül
Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül
Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt
Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt
Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504.
Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt
Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523.
Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454)
Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456.
I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518.
II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése
A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül
Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt
Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül
Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096
Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja
József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575.
József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai
Kálmán király és a keresztes hadak. 1096.
A nikápolyi ütközet. 1396.
Brankovics György Magyarországba menekül
II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet
A belgrádi ütközet. 1456.
A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik
Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja
Szörény várának eleste. 1524.
Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529.
Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532.
Katzianer veszedelme
A János király halála után történtek
Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542.
Pest városának sikertelen vívása. 1542.
Esztergom és Fehérvár eleste. 1543.
Fráter György a törököktől elpártol
Fráter György megöletik
Teufel veresége
József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai
Zsigmond király a töröktől megveretik
Zsigmondot a hussziták megverik
Báthory István lengyel király
A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik
A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek
Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586.
Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591
Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592.
A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955.
Albert császár
V. László halála
Mátyás király
A mohácsi vész. II. Lajos
Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved
Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után
Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648.
Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657.
Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678. 117
A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670.
Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget
Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek
Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik
Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik
Budai orvosok. 1676.
Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le
Buda a lángok martaléka lesz. 1669.
Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak
Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685
Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686.
Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686.
Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687.
Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692.
Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734.
Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése
Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség.
Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek.
Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről
Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései
Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában
Előzmények.
Tibi egy felvidéki, tótnevű, de magyarérzésű tanitó árvája, az édesanyja varrással igyekszik a szűkös nyugdíjhoz még egy kevés pénzt keresni. Mikor a megszállás történik, Tibi még kis fiú, de már erős magyar érzés él benne s bár eddig tiszta jeles tanuló volt, most sok baja van az iskolában. Egy nagyobb pajtása rábízza a magyarok otthagyott fegyvereit s ezt Tibi minden veszedelem dacára meg is őrzi pajtásaival, Unkával, Tinkával és Minkával.
Következő ősszel Tibiék átköltöznek Kismagyarországba, hogy Tibi magyar iskolába járhasson. Itt újra jeles tanuló lesz. kiválik a többi közül s egy pajtását, akit majdnem kicsapnak az iskolából pajkossága miatt, megmenti. Már most készül arra a feladatra, amit nagy korában el akar végezni: hogy visszaszerzi majd a szülőföldjét.
Néhány ceruzás és szövegkiemelős aláhúzással.
Deák Ferenc és a reformországgyűlések
A nemzet követe és igazságügyminisztere 1848-ban
Passzív ellenállásban
Deák a haza bölcse 1860-1867
A liberális öregúr
Deák Ferenc ikonográfiája (Cennerné Wilhelmb Gizella)
Deák Ferenc relikviái
Deák Ferenc lakhelyei
a magyar konzervativizmusról
Szerzők: Dr. Buda Béla, Dr. Nagy Zoltán, Dr. Magyar István, Dr. Rajna Péter, Dr. Füredi János, Dr. Tóth Gábor, Dr. Szegedi Márton, Dr. Kopp Mária, Dr. Faludi Gábor, Dr. Huszár Ilona, Dr. Ozsváth Károly, Dr. Környey Edith, Dr. Tringer László, Dr. Martényi Ferenc, Dr. Trixler Mátyás.
Juhász Gyula szellemi arcképének finom ecsettel dolgozó festője akkor került a hires költő meghitt közelségébe, amikor Juhász Gyulának élete már alkonyodott, kedélye egyre sötétebb fellegek közé jutott. Most, amikor az egész magyar globuszon Juhász Gyula költészetének ujjászületését éljük, méltó ecset idézi fel a tragikus költő regényét és azt az asszonyt, akit a költő a kis polgári környezetből a halhatatlan Laurák soraiba emelt.
A jövőről lebilincselő bepillantást nyújt az élenjáró tudományos kutatás és a csúcstechnológiák világába; közérthető és bárkit magával ragad, aki meg akarja érteni az emberiség földi és földönkívüli jövőjét meghatározó kritikus kérdéseket.
A 20. század városépítési elveinek története versenyfutás az idővel: az urbanizáció mindig előtte jár a fejlesztési modelleknek. Mire egy irányzat megvalósul, már elavultnak számít, mert közben az urbanizáció és a nyomában sarjadzó életérések is új fordulatot vesznek. Eközben gyorsuló ütemben váltják egymást a városépítészeti irányzatok: szinte élet-halál harcot vív egymással a kultúra folyamatosságát őrző tradicionalizmus a műszaki civilizáció megváltó erejébe vetett hittel. A modernizmus optimizmusát először a diktatúrák, majd a század utolsó harmadában a kiábrándulás és a posztmodern életérzés hűti le, ami a jelenlegi városépítészeti irányzatok pluralizmusához vezet. A könyv útikalauz a 20. századi urbanisztikai gondolkodás útvesztőiben, a nagyszabású koncepciók, a válságok és az újrakezdések drámai történetében.
"...ösztönös megvetést érzek az atyafiságom iránt. Talán azért, amiért egyikünk se tudja elviselni másokban a saját hibáit.Nekem nagyon rokonszenves, hogy az angol demokrácia utálja a felsőbb tízezer úgynevezett bűneit. A tömegek úgy érzik, hogy iszákosnak, butának, erkölcstelennek lenni csak az ő előjoguk, és az arisztokrata, aki ilyesmire vetemedik, mintegy az ő vadászterületükre merészkedik. Roppant mulatságos volt, mennyire megbotránkoztak, mikor szegény Southwark válópörét tárgyalták. De azért kötve hiszem, hogy a proletariátus akár tíz százaléka erkölcsösen élne..."
Magyar
English
