Tartalomból:
Jordáky Lajos: A romániai magyar sajtó történeti útja
Imreh István: 1849-es székely hadilapok
Engel Károly: Az első bukaresti magyar nyelvű lap
Benkő András: Bartók fogadtatása
Herédi Gusztáv: A honismeret ábécéskönyve
Katona Ádám: Nagy Imre a változó időben (Az első húsz esztendő sajtója)
Szekernyés János: Romániai magyar családi képeslapok

Rézler Gyula tudományos tevékenysége két nagy korszakra osztható. 1948-ig, addig, amíg tudományos munkásságát Magyarországon fejtette ki, érdeklődése alapvetően szociológiai, történetszociológiai megközelítéssel a munkássághoz s ezzel együtt a hazai társadalomtörténethez kötődött. Ebben az időszakban Rézler Gyula nemcsak tudományos kutatómunkát végzett, hanem tudományszervezői tevékenységet is folytatott. 1943-ban aktív közreműködésével alakítják meg a Magyar Ipari Munkatudományi Intézetet. 1948-ban kénytelen emigrálni. Életpályája második korszakában viszont mindenekelőtt a munkatudomány, a munkajog, majd a munkaügyi döntőbíráskodás elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban kifejtett tudományos munkásságában a szociológiai megközelítés már háttérbe szorult, s helyét a jogi, a közgazdasági szemlélet és e tudományágak módszerei vették át.