"Témája szerint páratlan regény irodalmunkban. Egy sárba, tudatlanságba és szegénységbe süllyedt regáti román falu életéről szól. Tulajdonképpen regényformájú társadalomrajz "(Szabó Zoltán)
. "... Nagy István a magyar próza élvonalába emelkedett. Írótársai – Veres Péter, Darvas József, Illyés Gyula – egyenrangú barátként fogadják körükbe..." (Sőni Pál )
Nagy István (Kolozsvár, 1904.. – 1977.) – elbeszélő és drámaíró, publicista. A fellegvári Sáncoldal egyik sziklalakásában született, s hadiárvaként vigasztalan nyomorban nevelkedett. .

A könyv  Erdély és Sárospatak legragyogóbb és talán legizgalmasabb korszakába kalauzolja az olvasót, abba a korba, amelyet nem véletlenül neveztek Erdély aranykorának. Erdélyben ezekben az években – az 1600-as évek elején vagyunk -a református Bethlen Gábor a fejedelem. A regény igazi színtere azonban Sárospatak, ahol I. Rákóczi György, Bethlen Gábor őszinte híve él feleségével, Lorántffy Zsuzsannával, fiaival és udvartartásával. A regény elsősorban Lorántffy Zsuzsannának kíván emléket állítani, de mivel élete, neve elválaszthatatlan I. Rákóczi Györgyétől, természetesen Rákóczi György életét, gondolatait is megismerhetjük.