Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
A XX. századi magyar irodalom népből jött költőóriásának a hosszas, méltánytalan mellőzés ellenére tizenhárom verseskötete jelent meg. Ez a legteljesebb kiadás.
Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából. Szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830-31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Stowacki.
Javított címlappal. Megsárgult, kissé töredező lapokkal.
Az elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely természetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye alapos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, kifejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forradalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.
"A dálnoki látomány. Fehér fellegek úsztak a végtelen ég síkján. Valahonnan a kéklő Hargita felől jöttek, végeláthatatlan rendben és szállították a bánatot távoli Magyarország felé. A fellegek panaszt, könnyet vittek Budavárába, mert az erdélyi magyar összeborult a székellyel, hogy titkon kisírja, magát; sírásra volt oka a két testvérnek bőségesen. A gyors iramú patak partján apró legényke játszadozott a tavaszi pázsiton és láncfűből font koszorút rakott a fejére. Valami együgyű dalt énekelt; vékonyka hangján szállott a nóta a fellegek útján. Aztán hirtelen felvetette a fejét, a fellegek alatt elhúzó saskeselyűt bámulta tátott szájjal. Nézte, nézte a magasan, mozdulatlan szárnyakkal úszó madarat, majd nagyot dobbantott a patak partjának fövényén: – Honnan repülsz, te beste madár, s mondd, merre szállasz? A saskeselyű nem hallotta a kérdést, úszott tovább méltóságosan, Magyarország felé. – Mondd meg apámnak, ha találkozol véle, hogy ideje már hazatérni! – suttogta a gyermek és két kézzel tépte le fejéről a láncfű-koszorút. ..."
Fülszöveg: ˝Szalacsy Rácz Imre könyve a magyarság sorsregénye. Egy nemzet önmaga felé fordított tükre. Az egymás iránt bizalmatlan, torzsalkodó, örökkön idegeneknek és idegenségnek hódoló magyarok mindig megismétlődő tragédiáját az író nem állíthatta volna méltóbb keretbe Kun László király Magyarországának örök testvérháborúban dúló idejénél. Az utolsó Árpádfi nemes életszemlélete, okossága, környezetéből való messze kimagaslásával jelképes megtestesítője nagyrahivatott fajának, amely testvértelenül és idegen érdekeknek kiszolgáltatottan ugyanúgy őrlődik az évszázadok taposómalmában, mint a hajdani balsorsú királyfi. "A tékozló fiú" eszményien történeti regény: nemcsak egy távoli korszak hű képét adja, hanem olyan idők részesévé teszi az olvasót, amelynek megoldatlan kérdései is élő sebei a magyar életnek...˝
Szappanyos Gabriella (Marosvásárhely, 1899. – 1973. Bp.) ) erdélyi magyar író, újságíró, Szász Endre (1881) felesége.
1935-től tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak , annak ülésein Hunyady Sándorról, Reményik Sándorról, Szendrey Júliáról tartott előadásokkal szerepelt. Szerkesztője volt a Hölgyfutár c. lapnak, belső munkatársa a Keleti Újságnak, majd a marosvásárhelyi Székely Szónak. Interjút közölt többek között Medveczky Bellával, Móricz Zsigmonddal, Pálmay Ilkával. Számos novellája az erdélyi lapokban, két regénye (Emberek a Szamos mentén. 1939; Árva Linka. 1942) Budapesten jelent meg.
Levél a Kaland kapitányról 5
Az égbolt lovagja 13
Molnár János hőstette 28
Barta tizedes bombája 41
Szemet-szemért 49
A csatarepülő 59
Utolsó leheletig 70
Párbaj a levegőben 78
Hősök voltak 87
Indulás menetrend szerint 90
"A látóhatár elveszett.." 103
Tizenöt másodperc 116
A két testvér 132
Kurta 143
A postának mennie kell! 158
A keselyűk útja 201
Tagore zászlós legyőzi önmagát 214
9.30-kor gyülekező 224
SOS...végveszély.. 239
Ting Ling, az árvízi leány 251
A gépember 263
Repülőszerencse 276
A népnevelő 289
Veszélyes játék 300
"Átvitorláztam a Kárpátokon" 309
Üzenet mindenkinek: gépünk motorja lángol 324
Idegen nevek és szavak kiejtése 339
Szentkuthy Miklós korai naplójegyzeteit és naplóillusztrációit tartja kezében az olvasó. Ez a kisebb terjedelmű szöveg- és képegyüttes betekintést enged a naplóíró Szentkuthy műhelyébe, melyről ő maga így vall: "nem a megörökítés, az emlék lerögzítése izgat. Nem azért írok naplót, hogy maradandóság-szomjamat kielégítsem, hanem csupán azért, mert akkor lesz valóság számomra az, amit átélek, ha leírom. Minden valamirevaló napló azért rendkívül érdekes olvasmány, mert pillanatfelvételek sora az ember különböző lelkiállapotáról". E kötet szövegeit és illusztrációit lapozgatva egy kamaszkorával küzdő, majd egyetemistaként személyiségének fejlesztésén munkálkodó fiatalember "különböző lelkiállapotairól" szerzünk színes benyomásokat. (...) Szentkuthy rajzainak közös jellemzője, hogy a figuratív ábrázolásban pikánsan keverednek a minimális eszközök a vad fantáziával. Hol téren és időn kívül lebegnek, úsznak a figurák egy mesés álomvilágban, hol pedig néhány vonal tömörségébe zártan mondják ki mozdulataikkal azt, amit Szentkuthy csak rajzban tudott megvalósítani.
A könyv Erdély és Sárospatak legragyogóbb és talán legizgalmasabb korszakába kalauzolja az olvasót, abba a korba, amelyet nem véletlenül neveztek Erdély aranykorának. Erdélyben ezekben az években – az 1600-as évek elején vagyunk -a református Bethlen Gábor a fejedelem. A regény igazi színtere azonban Sárospatak, ahol I. Rákóczi György, Bethlen Gábor őszinte híve él feleségével, Lorántffy Zsuzsannával, fiaival és udvartartásával. A regény elsősorban Lorántffy Zsuzsannának kíván emléket állítani, de mivel élete, neve elválaszthatatlan I. Rákóczi Györgyétől, természetesen Rákóczi György életét, gondolatait is megismerhetjük.
Részlet: "Szegény megtépett Magyarország azt se tudta, hogy keveredett igazándi háborúba a pogánnyal. Az igaz, hogy a hadi állapot csak annyiból volt más, mint a "béke", hogy a csatákat hadnagyok és kapitányok igazgatták, nem a maga szakállára portyázgatott a végbeli nép. Nem volt a béke fegyvernyugvás, hiába írta alá a róla szóló kutyabőrt császár is, padisah is, a végházak, palánkok mentén mindennap esett valami csetepaté. Hol a török állta az utat császári területen, hol a magyar vitézek ugrasztottak vásárt a hódoltságban. "
Magyar
English
