A kiállítandó anyag kiválasztásánál elsősorban nem a szaktudósok, hanem a magyar történelemben már tájékozott, művelt közönség szempontjaira voltunk figyelemmel, s ennek megfelelően főleg olyan iratokat iparkodtunk közszemlére kitenni, melyek tartalmuknál fogva valamely fontosabb történeti eseménnyel vannak összefüggésben, vagy amelyek a bennük szereplő egyének történeti jelentőségénél vagy maguknak az iratoknak külső sajátosságainál fogva általánosabb érdeklődésre tarthatnak számot s habár csak nagy vonásokban, de mégis képet adnak úgy az írásnak, mint az oklevelek kiállításában mutatkozó egyéb külsőségeknek a századok folyamán való kifejlődéséről.

Ibn Ruszta és Gardízi (Czeglédy Károly)

Balkhí (Czeglédy Károly)

Ibn Fadlán (Czeglédy Károly)

Maszúdy (Czeglédy Károly)

György barát krónikájának folytatása (Morawcsik Gyula)

Bölcs Leó: Taktika (Morawcsik Gyula)

Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása (Morawcsik Gyula)

Orosz Évkönyvek (Nesztor-krónika) (Kniezsa István)

A Cirill-legenda (Kniezsa István)

A Metód-legenda (Kniezsa István)

A magyarok története (Györffy György)

Béla király jegyzője: A magyarok cselekedeteiről (Pais Dezső)

Kézai Simon: A magyarok története (Györffy György)

A bajorok és karantánok megtérése (Horváth János)

Regino Évkönyve (Horváth János)

Fuldai Évkönyvek (Horváth János)

Liudprand: Antapodosis (Horváth János)

Ekkehard: Sankt Gallen-i történetek (Horváth János)

Sankt Gallen-i Évkönyvek (Horváth János)

Augsburgi Gerhardt: Szent Udalrik élete (Horváth János)

Widukind: A szászok története (Ford. Ifj. Horváth János)

Kelet-Közép-Európa mint történelmi régió

Az integráció elmaradása
A régió felosztása
Megoldatlan strukturális kérdések
A szarajevói merénylet
A hadműveletek megindulása
Békekonferencia Párizsban        
A győztesek célkitűzései és feladatai
Magyarország felosztása 
A békekonferencia szervezete
Bolsevizmus Magyarországon
Békeszerződések a legyőzöttekkel
Ellenforradalom és konszolidáció Magyarországon
A trianoni szerződés életbelépése
stb.

Előszó
Amikor, mint katona, művészetünk örökérvényűségébe vetett hittel magyar csataképekkel foglalkozom, voltaképpen önkéntelenül is a magyar sorsról írok. Az ember sohasem tud saját életvilágától elvonatkozni; a magyar sors kemény harcok, a magyar mult csataképek sorozata. Történelmünket a leghűségesebben, megrázó erővel és fölényes méltósággal ezek varázsolják az utókor elé. Igaz, hogy a népek történetét jórészt nem képekből ismerjük. A történelem főforrása a feljegyzések és az okiratok, a fennmaradt hagyományok és az elbeszélések, azután az ásatások és egyéb kutatások segítségével talált s csak kisebb részben a festett, rajzolt, kőbe faragott vagy más technikai úton létrejött műalkotások. Vannak népek, - mint ahogyan egyének is vannak - akik írásban és szóban a rájuk vonatkozó eseményeket gyakran a valóságnál kedvezőbb színben tudják beállítani. Már e tény egymagában hátráltathatja a történelmi igazság kialakulását, hogy némely nép és némely ember sokat ír és sokat beszél önmagáról, a másik keveset. A zárkózottság a maga helyén sokszor előkelő és célszerű tulajdonság; de ne felejtsük el, hogy korunk egyik mozgató ereje a hírverés, a propaganda, emberek és árucikkek, népek és irányzatok dicsőítése, igazságok tagadása és hamisságok elhitetése.

Tartalomból:

Bevezetés - Módszertani kérdések
A vezérek és az Árpádházi királyok kora - A harc a románkori művészetben
Az Anjouk és Zsigmond
A gótika kora
A miniatúra-festészet és a Szent László-legenda
Nagy Lajos csatája
A bécsi Szt. István-dóm kődomborműve
A gyulafehérvári síremlékek
(....)

Tartalomból:
Az erdélyi román nemzetnek 1848 év május 15-én Balázsfalván tartott közgyűlésének jegyzőkönyve.
A magyarhoni románok nyilatkozata a minisztériumhoz 1848 május 21.
Királyi válasz a balázsfalvi oláh nemzeti gyűlés küldöttei előterjesztésére
A szász nemzet emlékirata a magyar országgyűléshez az unio feltételei felett. 1848. jul.3.

stb.

A tartalomból:
A magyar címer és koronázási jelvények, írta Donászy Ferenc    5
Magyar föld, magyar sors, írta Bulla Béla    15
A magyarság és a nemzetiségek, írta Kniezsa István    91
Az ország népe, írta Viski Károly    115
A magyaroroszági állatok világa, írta Soós Lajos    181
A magyar föld növényzete, írta Zólyomi Bálint    203
Magyarország ásványai, írta Jaskó Sándor