Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
[Benkő József ]...Egyike azoknak a nagyszerű tehetségeknek, akiket a Székelyföld adott az összmagyarságnak... A könyv egyetlen magyar nyelvű kiadása Benkő latin nyelven írt munkájának.
"Benkő... feltérképezte az akkori Erdély földjét, népességét, roppant gazdag anyagot hagyva örökül az utókor számára, úgy művészettörténeti, mint családtörténeti szempontból. Olyan részletességgel írt az egyes erdélyi vármegyék városairól és falvairól, hogy könyvét manapság útikalauznak neveznők.
"A magyarok ellen az volt a mondvacsinált vád, hogy fegyveresen segítették a németeket a falu térségében 1944. szeptember 4-én kibontakozott román–német katonai összecsapásban. Ezt megelőzően Románia 1944. augusztus 23-i átállása nyomán a szovjet és a román csapatok gyors előrenyomulásba kezdtek, szeptember 2-án pedig román csapat fészkelte be magát Szárazajta térségében. Az egység két nap múlva egy visszavonuló kisebb német csoporttal tűzharcba keveredett, az összetűzés mindkét oldalról áldozatokat követelt, néhány szárazajtai román lakos pedig a helybeli magyarokat tette felelőssé tizenhárom román katona életéért.
Sepsiszentgyörgy szeptember 8-i elestét követően a román csapatok visszatértek és a szovjetekkel közösen újra megszállták Szárazajtát, de nincs adat arról, hogy ezek a helyi magyarokat vétkeseknek találták volna az elesett román katonák ügyében. A magyarok vétkességét az 1954-ig elhúzódó ún. Szárazajta-per során meghallgatott román katonatisztek, illetve román katonai források sem tudták megerősíteni. A feltevések, a hallomásból szerzett információk, valamint a korábbi sérelmek viszont elegendőknek bizonyultak ahhoz, hogy a Gavril Olteanu vezette brassói Maniu-gárda néhány szárazajtai román lakos közreműködésével 1944. szeptember 25-én éjszaka megtervezze, majd másnap reggel végrehajtsa a vérengzést."
(Benkő Levente
Intés a gyűlölet ellen című írása nyomán
(Háromszék, 2020, július 10.)
"1940. augusztus 30-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett döntőbírósági ítélet értelmében Magyarország visszakapta az 1920-ban Romániához csatolt területeinek (Partium és Erdély) északi részét. 43.104 km2-nyi terület, összesen 2.577.260 lakossal tért vissza tért vissza Magyarországhoz. Magyar adatok szerint a népesség 52,1%-a, az 1930-as román népszámlálás adatai szerint 38%-a volt magyar. A legnagyobb létszámú kisebbség a románság volt, magyar adatok szerint 38, román források szerint 49%-os arányszámmal. A különbség egyik oka az volt, hogy a többségében magyar anyanyelvű erdélyi zsidóságot a román népszámlálás szinte kivétel nélkül zsidó nemzetiségűként vette számba " (Konfliktuskutató)
A tartalomból:
Baloldali radikális rendszerek
Ellenforradalom és fehérterror
Az első zsidóellenes intézkedések
Demográfiai szerkezet
A kulturális és szociológiai sajátosságok
Hitközségek és közösségi szervezetek
A magyarországi zsidóság vezetői
A náci uralom alá került Európa zsidóságának elpusztításával kapcsolatos magyarországi reakciók
Zsidó menekültek Magyarországon
A kamenyec-podolszki vérengzés
A délvidéki vérengzés
Életrajzok: Schweidel József, Perczel Mór, Móga János, Vetter Antal, Bem József, Czetz János, Klapka György, Guyon Richárd, Nagy-Sándor József, Görgey Arthur stb
Rendkívül gazdag képanyaggal.
Kissé kopottas vászonkötésben. A belső lapok jó állapotban.
Tartalomjegyzék
Előszó 3
A föld 5
A nép 17
Népesedés, közegészségügy 30
Népességi és szociálpolitika 39
Birtokviszonyok 49
Mezőgazdasági termelés és állatlétszám 64
Birtokreform, mezőgazdasági politika 82
Bányászat 91
Ipar 100
Kereskedelem 118
Árviszonyok 137
Közlekedés 144
Tőkeszervezet 155
Az állam pénzügyei 173
A jóvátétel kérdése 184
Egyház és iskola 188
Az elszakított magyarság helyzete 200
Az új szomszédok 204
Nyugat ébredése 221
Magyar
English
