Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének határon túli építészeti felmérései
Alsójára Szentháromság templom (1802) Középkori temploma a XIII. században épülhetett. (1849 januárjában a román felkelők meggyilkolták a magyar lakosság nagy részét, a templomot lerombolták.) A gyülekezete létszáma: 28 fő.
Abrudbánya (Erdélyi-Érchegység) Gyülekezete létszáma 30 fő. /középkori temploma a román felkelés alatt, 1849-ben/ elpusztult.
Zalatna (A település középkori temploma ma görögkeleti. A katolikus templom 1753-as.. A gyülekezet létszáma: 65 fő.
Körösbánya: A település központi terén áll a katolikus templom és a kolostor. Állapota rossz. Gyülekezete 3 fő.
Jakab Elek a 19. század egyik legtermékenyebb és legalaposabb történetírója volt. Műveinek nagyobb része a művelődéstörténet köréből meríti tárgyát. Jelen kötetet gondozó és az előszót szignáló Egyed Ákos két nagyobb tanulmányt ad közre. Az első az 1762- es székely határőrség felállításának sikertelen próbálkozásait és a székelység elutasító magatartását követő madéfalvi siculicidium eseményeit tárja elénk. A második az erdélyi hírlapírás kezdetének történet eleveníti fel
Hozzá tartozik: Vekerdy László gépelt kézirata J.Zs. munkásságáról, (1987), és Jakó Zsigmond kéziratos üdvözlete Vekerdy L.-nek: "Szerettem volna megszorítani a kezed." (1981)
A tartalomból:
Bizonyító adatok, hogy a román kormány a magyarországi román egyházakat és iskolákat ezután is tiltott szubvencióban részesítette
A román nemzetiségi párt akcióba lép. A Liga Culturalá megújhodása. Az irredentista törekvések Bosznia annexiójáral fordulóponthoz érkeznek.
1. Kísérlet a passzivitás elhagyására. Dr. Ratiu halála. Vlád Aurél fellépése
2. A román nemzetiségi párt aktivitásba lép. Új programm az aktivitás alapján
Gróf Tisza miniszterelnök álláspontja a román nemzetiségi kérdésben
Jorga közvetetten beavatkozása a magyarországi román nemzetiségi
mozgalmakba
Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselőjének
fellépése
Romániából jövő anyagi támogatás a magyarországi román nemzetiségi mozgalmak számára
Magyarellenes külföldi sajtóakció és irodalmi agitáció a román-szláv szövetség érdekében
Az angol publicisztika akciója a monarchia föderatív átalakítása érdekében. Wickham Stead
Gróf Tisza István miniszterelnök kísérlete egy magyar-román megegyezés
tárgyában
A romániai iskola viszonya az irredentizmushoz
2. A romániai gör. keleti ortodox egyház viszonya az irredentizmushoz
3. A román hadsereg viszonya az irredentizmushoz
4. A román államférfiak irredentizmusa
5. A dinasztia irredentizmusa
Transylvania Moribunda (A haldokló Erdély)
1. A Nemzeti Tanácsok korszaka
2. Canossa-járás Belgrádba és Aradra
3. Ferdinánd román király hadserege bevonul Erdélybe
4. Kolozsvár megszállása és a román impérium berendezése
5. Székely eposz és tragédia
H u n y a d i n a k születése felől különböző vé-
lekedésben vannak történetíróink: némelyike őtet
vad szerelem gyümölcsének adja ki, mások ala
csony sorsú, de törvényes ágyú szülék gyermeké
nek; ismét mások majd havasalföldi, majd len
gyel, majd római nemesek maradékának; és mint
hogy a lelketlenség mindig hajlandó a legroszab-
bat venni való gyanánt, a mi H u n y a d i n k felől
közöttünk is elhatalmazott a gyáva hír. Hogy a
nagy ember Z s i g m o n d császárnak és morzsinai
E r z s é b e t n e k gyermeke, H e l t a i G á s p á r ter-
j észté el;
Bíró Sándor munkája először 1989-ben jelent meg Nyugat-Európában (Bern-München) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában.
A XIX. század második felében a geológiai kutatások sok erdélyi és székelyföldi széntelep (Köpec, Vargyas, Középajta, Barót, Magyarhermány, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Kálnok stb.) bányaföldtani helyzetéről adtak hírt, s ezek közül az erdővidéki telepek bizonyultak a legjelentősebbeknek mind a tartalékok, mind a szénrétegek minősége és települési viszonyai szempontjából.
A kezdetekről egy napjainkig fennmaradt köpeci történet szól, amit e sorok szerzője jegyzett le közel fél évszázaddal ezelőtt Zólya Jánostól. A köpeci szenet egy Baló Ferenc nevű pásztorember fedezte fel, aki jószágait a Csihányos-patak környékén deleltette, fenn, a köpeci erdőn. Tüzet is gyújtott, ott sütötte meg szalonnáját. S hogy délutánra is maradjon kevéske parázs, a patak széléből nagy lapos köveket borított rá. Délután nagy meglepetéssel látta, hogy a lapos kövek meggyúltak, égnek! Bizony, azok széndarabok voltak. Az esetet elmondta lenn a faluban is, ekkor indult útjára a köpeci szén! Stur bécsi geológus 1872-ben a köpeci telep megnyitását javasolta. Ekkor alakult az Erdővidéki Bányaegylet Rt., amelynek a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank szolgáltatott anyagi alapokat, elnöke gróf Teleki Sámuel volt, első igazgató-mérnöke a felvidékről meghívott Greguss János (1844–1894) bányamérnök. / Kisgyörgy Zoltán
Huszka József (1898) óta nem vehetett kezébe a magyar olvasó olyan néprajzi tárgyi leírást, amely részletes rajzdokumentáció segítségével kalauzolta volna az olvasót egy témán belül. Könyvünkkel mindenekelőtt ezt a hiányt kívántuk pótolni.
A korondi fazekasság történeti és társadalmi hátterének leírásán kívül bemutatjuk az egyetlen olyan fazekascsalád munkáját is, amely a magyar népi kerámia legősibb hagyományait felhasználva úgy készít mai használatú edényeket, hogy közben a tárgyak nem veszítik el nemzeti jellegüket.
Az alkotók – Páll Antal, Kovács Rozália, Páll Katalin – a népi hitvilágnak és szimbolikának természetes örökösei.
Könyvünkkel így a néprajzi szakemberek táborán kívül sok ezer turistának és magángyűjtőnek szeretnénk segítségére lenni a válogatásban. Örülnénk, ha figyelmüket a tucatszámra készített „magyaros”, „repülőtéri népművészeti” dísztárgyakról a valódi magyar népi értékekre irányítanánk.
De ajánljuk munkánkat a hivatásos és amatőr keramikusoknak, szakköröknek és kerámiát oktató pedagógusoknak is.
Fogadják munkánkat szeretettel mindazok, akik a székely népművészetet szeretik. / A szerzők
Csetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
Kiss András: Kolozsvár településrendszere a XVI. században: fertályok, tizedek
Pozsony Ferenc: Szászok és magyarok a XVI. század végi Kolozsvárt
Vekov Károly: A kolozsvári egyháziak humanista törekvései
Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században
Kovács Kiss Gyöngy: Adatok a viselet szabályozásáról a XVI–XVII. századi Kolozsváron
Balázs Mihály: 1603. június 9.
Pap Ferenc: A kolozsvári harmincadjegyzék, a város közép- és újabb kori külkereskedelmének elsőrendű forrása
Jeney-Tóth Annamária: Adalékok a céhek és iparosok szerepéhez a XVII. századi Kolozsváron
Sipos Gábor: A kolozsvári református egyházközség a XVII. században
R. Várkonyi Ágnes: Kolozsvár az erdélyi fejedelemség utolsó évtizedeiben
Bíró Gyöngyi: A kolozsvári unitárius egyházközség könyvtára a XVI–XVIII. századbanCsetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
stb
Magyar
English
