Ebben a könyvben az irodalom nyomán járunk erdélyi képekért. Az író bölcsőhelyén vagy otthona körül nézünk szét. [...] A képek mellett megszólaltattuk az írót: hogyan látja ő maga világát? Ezekben az írásokban, ezeken a fényképeken az író és földje néznek egymásra , kibomlik a gyermekkor, mint egyszer nyíló virág , mely kehely , melynek rabja marad az ember, bilincs , melytől az ember soha szabad nem lehet . Így fogalmazza meg a szülőföld vonzását. A kötetben szereplő írók Asztalos István, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Maksay Albert, Molter Károly, Reményik Sándor, Tamási Áron, Tompa László és Wass Albert a Helikon tagjai. A kötet címe Ady Endrétől való, mint ahogy mottója is a Séta bölcsőhelyem körül című Ady-versből származik: Ez itt falu, az én falum, / Innen jöttem és ide térek. Az írók nemcsak műveikkel állítottak emléket szülőföldjüknek, hanem fényképanyaggal is illusztrálták a könyvet, mely így felbecsülhetetlen dokumentumértékű. Wass Albert maga készít fotókat egy helikonos kirándulásról, valamint több képet a szentgotthárdi udvarházról, a gazdasági életről: egy parasztházról, a szalmahordásról, a trágyahordásról, máramarosi román aratólányokról, akik Szentgotthárdra szegődtek, a környékbeli tájról, a tóról, egy vadászlesről a nádasban meg egy népviseletbe öltöztetett, mezítlábas széki leánykáról. Wass Albert Udvarház a dombon című rajza művészi felépítése, lírai szerkesztettsége folytán olyan, akár egy zenedarab

A román történelmet és köztudatot nagyban befolyásolja két kérdéskör, az eredet és a kontinuitás története. Ezeket a kérdéseket elemezte Lucian Boia román történészprofesszor is, akinek nemzeti mítoszokat vizsgáló könyvei alapján juthatunk arra a következtetésre, hogy noha a szakma szintjén megváltozott a történelemről szóló közbeszéd, a tömegkultúra a mai napig változatlanul a romantikus mítoszokat közvetíti. (...) A mitológia működésének és szerepének feltárását két szempontból is fontosnak tartja. Egyrészt, mert véleménye szerint Romániában a mai napig él a történelem objektivitásának illúziója, másrészt pedig mivel szükségesnek érzi a román történetírás kritikai revízióját. Elemzése a 19. század elejétől az 1996. évi választásokig terjed és a történeti diskurzus minden szintjének (politikai propaganda, historiográfia, tankönyvek, szépirodalom, képzőművészet, zene) áttekintő elemzésére épül. / Papp Lívia: A dákoromán mítoszok nyomában, Múlt-kor 2013

Ez a könyv a középkori Erdélyi Püspökség területén épült egykori katolikus templomokat ismerteti. Ezek többségükben ma is állnak...