Rendküvül gazdag képanyaggal. Néhány oldal a magyarországi borászatról.

Dr. Drucker Jenő (1866 - 1926). Tanulmányait a bécsi mezőgazdasági főiskolán és a budapesti egyetem bölcsészeti karán végezte. Itt doktorált 1890-ben. 1891-től Schönborn gr. munkácsi uradalmában gyakornok, majd Pilisszántón és Pilisvörösváron, végül a Nógrád vármegyei Pencen gazdálkodott, ahol mintaszőlőgazdaságot létesített. 1896-ban Budapestre költözött és 1897-től (haláláig) a Borászati Lapok felelős szerkesztője, 1902-ben egyik alapítója és 1925-ig ig.-ja, majd haláláig ügyvezető alelnöke volt a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar szőlőművelés filoxéravész utáni felújítása, a bortermelés fellendítése érdekében, a magyar bor külföldi propagálása és a borexport fokozása terén. Mint a „Fructus" Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezetek Központjának elnöke szorgalmazta a szeszfőző szövetkezetek szervezését. Ő rendezte az 1900. évi párizsi magyar borkiállítást. Számos írása jelent meg a szőlőtermelés és a borkultúra népszerűsítése érdekében.

Tartalomból:

   I. Kryptogamos élődiektől eredő bántalmak és betegségek
  II. Élettani betegségek
 III. Állati kártevők
 IV. A szőlővessző minősítése
  V. Telepítés
 VI. A trágyázásról
VII. A nemes vagy fajélesztők használata musterjesztésre