Weöres Sándor a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Csuang-Ce/  Csü Jüan / Lao-Ce/ Zenepalota Dalgyűjtemény / stb.
Mongolok, Vietnámiak, Indiaiak, Perzsák, Bizánciak, Törökök, Örmények, Grúzok, Csuvasok, Marik, Komi, Nyenyecek, Ukránok,  

Dsida Jenő, a költő
Leselkedő magány (1928)
Nagycsütörtök (1933)
Angyalok citeráján (1938)
Jövendő havak himnusza (1923-1927
Rettenetes virágének (1928-1938)
Álnév alatt közölt versek (1929) 279
Pünkösdi várakozás (1923-1927)
Bölcsődal visszhangja (1922-1931)
Műfordítások
Hogyan kell verset olvasni?
Életrajzi adatok

Korabeli, kissé kopottas félvászonkötésben.
Dr. Drucher Jenő (1866 – 1926) szőlészeti és borászati szakember könyvtárából

Díszesen aranyozott, kiadói egészvászon-kötésben, a gerincénél restaurálva. Aranyozott élmetszéssel díszítve. 9 melléklettel és egy dísz cimlappal. Gr. Batthyány Elemért ábrázoló kép hiányzik. 

Részlet az Előszóból:
„Hogy pedig az idegen nyelv tanulásával együtt járó természetes unalmat enyhítsék, igyekeztek lépten-nyomon derűs párbeszédeket, humoros tartalmú szövegeket közölni.
A leckék végén található karikatúrák megannyi pihenő helyek, amelyeknek hűsében a tanuló nem veszít időt, hiszen a leggyakoribb, néha sablonos, de lépten-nyomon szükséges frázisokat sajátítja el.”

Azok számára készítettük e könyvet, akik eddig még nem jutottak hozzá, hogy szemügyre vegyék: hogyan is festett az ő városuk nagyatyjuk vagy dédatyjuk korában? Azok számára, akik szeretik a maguk lakóhelyét, és az utakon járva keresik a város régi képét, abból az időből, amikor még az utcák jóval csendesebbek voltak.