A német XVII. század legvéresebb korszakának hű krónikája ez a regény - a német irodalom legnagyobb világirodalmiag is jelentős pikareszk regénye. A harmincéves háború történetét adja, az egyszerű közember, jobbágy, közkatona szemével. Pajzán és véres kalandok sorozata, s valamennyiből - ha sikeres, ha nem - az derül ki: az urak háborújában mindig a szegényember a vesztes fél.
Grimmelshausen e remekének első teljes magyar fordításán kívül, kiadványunk az író többi - apróbb s nagyobb - "simpliciánus" írását is tartalmazza. Az eredeti népiesen vaskos, sok helyütt tudálékos, sajátosan hömpölygő ritmusú prózáját Háy Gyula híven és pontosan ültette át magyarra. A kor történetét, a mű keletkezésének körülményeit és a korabeli, valamint a világirodalomban betöltött helyét Pók Lajos tanulmánya és jegyzetei világítják meg. 

413, 5t, 2 kihajth.mell; 351p, IVp, 6t; 423, II, 7t, 2 kihajth. kézirathasonmás, LIX, 310, 6t
1 kihajtható térkép a végéről hiányzik.

"Kaplay Demeter jött, az őszhajú prímás. Ő csak mostanra ért ide az almási veres márvány­koporsótól, ahol a fehérvári házigazda-préposttal imádkozván és könnyezvén, azt is végig­várta, míg az Anjou címert a kápolna falába beeresztik....

Bántódottan emelte fel pásztori kezét:

- Urak-urak..! Lajos teteme alig még hogy kihült..! S hozzá itt, az egyház falai közt..!

Nagyon sértette ez.

Jó, hogy agg szemével a jövőbe nem pillanthatott! Láthatta volna - - - saját magát, amint majd holnap Anjou Lajos leányát megkoronázza... S rá három évvel megintcsak önmagát, amint ugyanazt a szentkorona jelvényt: egy bitorló fejére helyezi, még ugyanazon törvényesen megkoronázott Anjou-leány életében...

De hát tévedhetett gyarló emberi természetében, - tévedhet más is, míg e lángfejű ifjú nép eléri európabeli nagykorúságát s azon magaslatokig jut, melyeket részére egy látnok-király ihletes szelleme egykor megálmodott.

Hány fellobogás lesz addig és hány romolás..! Hány bő és szűk esztendő..! De szűk és bő esztendőkön túl is, feltornyosulásokon és összeomlásokon át is, élet van rendelve a nemze­teknek, melyek mint a folyamok vízcseppjei: el nem fogynak soha."

F-f fotókkal, rajzokkal és kihajtható színes térképpel illusztrálva. A képek nagy része a szerző felvételei. A "Pásztorépítkezés" rajzait  Csikós Tóth András és Benyovszky István készítette.

Védőborító nélküli példány.