Tartalom
Előszó 7
Világ
Filozófia 11
Koreszmék 13
Szocializmus 13
Erkölcsi érzék 14
Az élet mértékei 15
Optimizmus, pesszimizmus 17
Egoizmus, altruizmus 18
Hit és tudás 19
Idealizmus, realizmus 24
Tragikum 27
Világfelfogás 28
Szabadakarat 30
Életszabályok 32
Jellem
Férfiasság 39
Alkalmazkodás 41
Önérzet 42
Jellemhibák 43
Önzés 45
Erkölcs és jog 49
Okosság 50
Bátorság 53
Igazság 55
Hazugság 59
Jóság 60
Becsület 61
Asszony
Szépség 71
Kedvesség 72
Hiúság 77
Szeretetlenség 78
Férjhezmenés 79
Női becsület 81
Hősiesség 82
Szemérem 83
Rágalmak 85
Feminizmus 88
Nevelés 91
Jóravaló asszony 92
Barátság 93
Kacérság 94
A rossz asszony 95
Fölvilágosítás 96
Szerelem
Egymáshozvalóság 103
Őszinteség 106
Megbízhatatlanság 107
Kíváncsiság 109
Féltékenység 110
Gazdagság 115
Lázadások 115
Gyarlóságok 118
Bizalom 124
Házasság
Családi boldogság 131
Menjen férjhez! 133
Tegeződés 135
Mesterkedések 137
Unokatestvérek 140
Igazság-keresés 141
Műveltség 143
Érdekházasságok 146
Hozomány 151
A házibarát 153
A mult 156
Férj és feleség 159
Összeveszések 161
Szerelmi házasságok 165
Elhidegülések 167
Az utolsó szó 170
Válás 173
Élet
Élet-igazságok 173
Szellemesség 186
Illem 188
Étkezés 190
Erények 191
Vagyoni rend 192
Protekció 195
Türelmesség 196
A világ 197
Diszkréció 198
Eszesség, okosság 199
Stílus 201
Igazság, hazugság 202
Az ősök 203
Arrogancia 205
Pletyka 209
Kellemes 210
Műveltség 213
Konvenciók 214
Vendégek 219
Fényűzés 220
Szivességek 223
Habeas corpus 226
Életpályák 227
Vigasztalások
Idegesség 235
Megtisztulások 238
A lélek válságai 240
Küzdelem 244
Könyörületesség 244
Kétségbeesés 245
Halál 249
Öngyilkosság 250
Demoralizáció 257
Forgácsok 259

"Úgy látunk, ahogyan a festők, szobrászok, építészek, fényképészek és reklámgrafikusok tanítanak bennünket. A kép társadalmi jelentősége abban áll, hogy a látás új normáját közvetíti számunkra. Kepes Györgynek a kiváló magyar származású művészetteoretikusnak és festőművésznek a könyve 1977-ben jelent meg először Chicagóban. A szerző a Bauhausban dolgozott Moholy-Nagy munkatársaként,  együtt mentek Amerikába, ahol Moholy-Nagy halála után ő lett az Amerikában újjászületett New-Bauhaus vezető teoretikusa. Műve, mely minden európai nyelven számos kiadást ért meg, mit sem veszített aktualitásából mind a mai napig; ma is a modern vizuális nyelv problémainak legizgalmasabb és leghasználhatóbb összefoglalását tartalmazó kézikönyv."

Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket – Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig –, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel.

A kötet a királyi birtokok és népeik történetét mutatja be a 13. század elejétől a 14. század közepéig terjedő időszakban, az adatokat és a problémákat a birtokszervezet igazgatása, valamint a birtokszervezetnek a magyar királyok politikájában betöltött szerepe köré csoportosítva. Az olvasó így - a legújabb eredmények révén - részletes képet nyer a korabeli uralkodók hatalmának fontos támaszát jelentő intézmény e két kérdéséről.

Bíró Sándor munkája először 1989-ben jelent meg Nyugat-Európában (Bern-München) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában.