Ez a kötet legszebb novelláit gyűjti csokorba mind a forradalom előtti időkből, mind pedig az utolsó évek terméséből válogatva. Szerelmi kaland és kémtörténet fűződik egybe az elsőben, melynek cselekménye egy külfödi utazás során játszik. A jus primae noetis kegyetlen szörnyűsége tárgya egy másiknak, csodálatos művészettel egyesítve az alapjában tragikus témát a felsőbbséges humorral. A "Vetélytárs" klasszikus kis játéka a mosolyra nyitó bájos humor és kedvesen kárörvendő vidámság finom szövevénye. Az "Orosz jellem" novellába sűrített önvallomása egy hatalmas népnek, reprezentáló íróján keresztül.
Az elbeszélés benyomásait összegyűtve, csodálatos elevenséggel bontakozik ki előttünk egy nagy író és egy értékes lélek beszédes arcképe.
A kötethez, melyet Makai Imre fordított művészien, Gombos László írt kitűnő előszót.

"Abban az esztendőben, amikor történetem kezdődik, József napja péntekre esett. A mulatság tehát csütörtökön kezdődött. Piros rózsa, fehér rózsa; szőke leány, barna… egy kis tánc, egy kis kártya, sok bor és megint sok bor mellett elmult péntek, elmult szombat is.

Vasárnap reggel, kilenc óra tájban, Vidovics Feri, aki máskor végig ki szokott tartani, hirtelen elszomorodott, s a fejébe vette, hogy haza megy. Vigye el az ördög Horváth Jóskát, meg az egész úri társaságot, Van der Kerkhoven kisasszonynyal, a sokszoros milliomos hollandus leánynyal együtt, akit reggeltől estig neki kellett mulattatnia, mert a többiek nem igen szerették a francia és egyéb pogány nyelveket: neki már elég volt a mulatságból."

Az agy és az idegrendszer továbbra is rejtély az orvostudomány számára, amikor krónikus betegségekről és az aggyal kapcsolatos panaszokról van szó.

Tartalomból:

Alföldi András: Az olvasóhoz.
Kutzián Ida: Az aeneolithikus erődök problémái.  
Fischer Endre: A mykenai királyság bukása és a dór vándorlás.
Trencsényi-Waldapfel Imre: Vallástörténet és szövegkritika.
Erdélyi Gizella: Az antik arcképszobrászat emlékei Görögországból és a görög keletről.
Radnóti Aladár: Dacia meghódítása és szervezete
Baranyainé Bónis Éva: A Bécsi-úti korarómai temető agyagedényei.
Párducz Mihály: Szarmatakori problémák.
Nagy Tibor: Studia Avarica I: Az avar honfoglalás útvonalának kérdéséhez.
Nemeskéri János: Honfoglaló magyarság-Árpád-kori magyarság.
Vargyas Lajos: Keleti elemek a magyar néphitben.
Dercsényi Dezső: Az Árpád-kori művészet problémái.
Bárányné Oberschall Magda: Problémák a magyar szent korona körül.
Ifj. Csemegi József: Románkori kapuzatok karéjdíszű ívmezői Magyarországon.
Hírek a Corona Archaeologica köréből

Egészoldalas és szövegközti képekkel. A folyóirat 1949-ben megszűnt.