Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Eine vom Verein für Siebenbürgische Landeskunde gekönte Preisschrift /
A külső védőborító vízfoltos.
Az első kötéstábla megtört, egyébként jó példány,
Érvénytelenített könyvtári pecséttel.
Előszó a magyar kiadáshoz:
TESTVÉRNEMZETEM FIAI!
Fiatal fiu voltam még, mikor egy magyar embertől szépséges piros-fehér-zöld kokárdát kaptam. Nagyon becses ajándék volt ez nekem, mert akkor nálunk még tilos volt a cserkészmunka, sőt az oroszok azt sem engedték, hogy zászlórudainkon a mi kék-fehér lobogónk lebegjen. Az a kis szalag üdvözletet hozott nekem a puszták távoli országából és üzenetet egy szabad népről, amely a mi testvérnemzetünk. Mikor ránk felvirradt a szabadság napja és keresztes zászlónk ismét büszkén lobog, cserkészetünk virágzik, akkor Rátok következtek súlyos szenvedések. Bizony könnyek vegyültek emiatt a mi örömünkbe is. Köszöntelek Titeket innen a távolból és boldog vagyok, hogy nem lankad hazátok jövőjébe vetett hitetek és boldog vagyok, mert Veletek együtt én is hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az igénytelen kis könyv abban az időben született meg a kék vizü finn tavak mellett egy fehér házikóban, mikor a gyászhírt kaptam Debreczeni Ferenc cserkészvezető barátom haláláról. A hir nagyon megrendített s ebben a kedélyállapotban irtam meg a kisfiú halálküzdelmét. Bizony az élet komoly, de fönséges is, mig ifjúságunkat a cserkészetben élhetjük Istennek, hazánknak és szeretteinknek. Kedves Olvasóm, hiszen Te is cserkész vagy, - itt a balkezem, - fogjunk kezet, - Isten áldása kisérjen egész életedben!
A tél folyamán „Magyarország és szomszédai” címmel egy németnyelvű kötet jelent meg Gál István szerkesztésében. Aki a szerkesztő nevét ismeri és tudja róla, hogy markáns képviselője harmincas éveink egyik jellegzetes törekvésének – mely a magyarság és szomszédai európai szerepét akarta tisztázni –, mindjárt sejthette, hogy ez a könyv a Magyarország körüli európai világnak egy bizonyos magyar szempontú, összegező felmérése, melyet a háború ötödik évében jónak láttunk egy elterjedt, idegen nyelven közzétenni. /Mikecs László, Hitel, 1944. 4. szám/
Balázs Béla, Kárpáti Aurél, Rédey Tivadar, Babits Mihály, Radó Antal, Gulyás Pál, Illyés Gyula, József Attila, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Szász Károly, Áprily Lajos, Fodor József, Telekes Béla, Majthényi György, Szabó Lőrinc, Füst Milán, Heltai Jenő, Kozma Andor, Juhász Géza, Ignotus, Berde Mária, Emőd Tamás, Erdélyi József, Szép Ernő, Zilahy Lajos, Lendvai István, Bodor Aladár, Mécs László, Lesznai Anna, Karinthy Frigyes, Móra Ferenc, Gellért Oszkár, Nadányi Zoltán, Lovász Pál, Oláh Gábor, Fóthy János, Pásztor Árpád, Somlyó Zoltán, Vályi Nagy Géza, Várnai Zseni, Reményik Sándor, Szabolcska Mihály, Horváth Elemér, Szilágyi Géza, Bardócz Árpád, Dr. Nagy Zoltán, Zsolt Béla, Terescsényi György, Keleti Arthur, Erdős Renée, Fenyő László, Mollináry Gizella, Wlassics Gyula, Hangay Sándor, Laczkó Géza, Szegedi István, Bakó József, Varságh János, Miklós Jenő, Sziklay János, Falu Tamás, Gáspár Jenő, Sárközy György, Londesz Elek, Harsányi Lajos, Tompa László, Török Sophie, Turcsányi Elek, Farkas Imre, Komor András, Némethy Géza, Bartalis János, Havas István, Lenkei Henrik, Komjáthy Aladár, Dutka Ákos, Farkas Antal, Martos Ferenc, Bárd Oszkár, Lampérth Géza, Bárd Miklós, Gyökössy Endre, Jakab Ödön, Bródy László, Boross Sándor, Sajó Sándor, Reichard Piroska, Kiss Menyhért, Sik Sándor, Feleki Sándor, Rozványi Vilmos, Bányai Kornél, Szathmáry István, Baja Mihály, Madai Gyula, Móra István, Szávay Gyula, Mohácsi Jenő, Palágyi Lajos, Peterdi Andor, Czóbel Minka, Kemény Simon, Nagy Emma, Réz Gyula, Büky György, Nil, Olosz Lajos, Tamás Ernő, Petri Mór, Horváth Ákos, Ambrus Balázs, Haraszthy Lajos, Simon Andor, Agyagfalvi Hegyi István, Barcsai Fehér Géza, Forbáth Sándor, Gács Demeter, Gyula diák, Kisteleki Ede, Krüzselyi Erzsébet,
Mardonnay Tibor, Migrai József, Palasovszky Béla, Szász Menyhért, Szombati Szabó István, Térey Sándor, Végvári, Vidor Marcel.
A félbőr kötés gerince sérült.
Egy feledhetetlen tavaszi estén a myrtus és narancsfa bódító illatával telített Monta Pincion elragadtatva szemléltem a lecsendesedett örök város elhomályosuló tömegét. Szemben szt. Péter kupolája, a keresztény szépség hasonlíthatatlan szimboluma, odább a Sabin-hegyek az est rózsaszín-lila ködében, palazzók, tornyok, oszlopsorok árnyai... A távolból szelíd hullámzással megcsendül az estharang. E pillanatban szuggesztív erővel éreztem az összes művészetek foglalatában: az örök Rómában azt az igazságot, hogy a művészetnek a letűnt századokban soha senki és semmi nem tett oly nagy szolgálatot, mint a kereszténység - és a kereszténységnek soha nem volt oly hatalmas támasza mint a művészet.
A kezdet: "Moszkva Anyácska" (1866-1896) - A metamorfózis: Kandinszkij Münchenben - Az absztrakt áttörés: "Der Blaue Reiter" (1911-1914)
Orosz intermezzo (1914-1921) - Kandinszkij a Bauhausban - Biomorfikus absztrakció: Kandinszkij Párizsban - Képelemzés: Vörös folt II
-Magyar népszokások, házasság
-A Tisza-torok
-Egy székely főtanoda (Székelyudvarhelyi kollégium)
-Barangolás az orosz fővárosban
-A Dömör-kapu földszoros Szentendre közelében
-Nagyenyed
-Torda-város
- A 15. doni kozákezred viszontagságai Magyarországon 1849-ben
-Női munka és divat
Részlet a könyvből:
"Régi nemzetség a Rudnay. Olyan régi, hogy eredetére nézve sokáig tapogatóztak a genealógusok.
Voltak akik Hunt-Pázmántól származtatták, mások ismét egyéb régi törzsektől. A legutóbb eszközölt kutatások, és a családi levéltárban talált tizenhárom árpádkori okirat bizonyítják, hogy a Rudnayak genus, s a honfoglalás idejében telepedtek le Magyarországon. Nevezetes ezek között az okiratok között az, amely a Rudnayaknak, az Árpádházi királyokkal való vérrokonságát bizonyítja.
De bizonyítja a család régi és előkelő voltát a czímere is. Mert tudvalévő, hogy állatos czímert csak a legkiválóbb családoknak adományoztak. A Rudnayak czímere pedig két medve, s azért a család a de Ursina nevet is használta.
Ez eredetileg négy törzsből állott; még pedig a Rudnay, Ujfalussy, Bossányi és Zsámbokréthy nemzetségekből."
"Ha Petőfi már a nagyúr idejében élt volna, bizonyosan Rudnay Péterről másolja vala a magyar nemes alakját. Tipusa volt azoknak a régi uraknak, a kik ősi házban, ősi joggal pipázták el életüket. A tudományoknak nem élt, de rengeteg birtokaival sem igen törődött. Arra való a paraszt, hogy dolgozzék."
Tulajdonosi bejegyzéssel.
Tartalom:
Bevezető
Amit a varjúról tudni kell
A faápolás mesterei
Téli madárszemle
A ragadozó madarak is fontosak
Valamit a madárvédelemről
A nyár madarai
A legfontosabb teendők
Mezővédő erdősávok
Fészekodú
A nádastó madárélete
Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban (1936)
"Tízen vagyunk: ez a gyülekezet,
a tizenegyedik maga a pap...
tizenkettedikünk maga az Úr.
Így énekelünk mi, pár megmaradt
– azt bünteti, akit szeret az Úr –,
s velünk dalolnak a padló alatt,
kiket kiírtott az idő gazul."
Tizennegyedik, háromszorosra bővített kiadás.
Arra a kérdésre, hogy mi a lélektan feladata, az empirikus irányokhoz tartozó pszichológusok akként szoktak felelni, hogy ez a tudomány a tudat tényeinek és e tények kapcsolatainak s vonatkozásainak vizsgálatára van hivatva, hogy végűl felfedezze azokat a törvényeket, melyek e vonatkozásokon uralkodnak.
Zolnay László (1916 -1985) régész, a történelemtudományok doktora első megjelent műve, rendkivül ritka verses kötete.
Magyar
English
