Avec 57 figures dans le texte. /57 szövegközti ábrával.
Dr. Drucher Jenő (1866 – 1926) szőlészeti és borászati szakember könyvtárából.
Korabeli, kissé foltos egészvászon kötésben.
Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Avec 57 figures dans le texte. /57 szövegközti ábrával.
Dr. Drucher Jenő (1866 – 1926) szőlészeti és borászati szakember könyvtárából.
Korabeli, kissé foltos egészvászon kötésben.
.
Elbeszélések hőseinek mintájául választotta Gábor Áron, Avram Iancu, Bem tábornok alakját; a trockói holdsziget lakóinak békéjét biztosító Zsakó Istvánt, a bányavároska 48-as főbíróját; Martin Lajos egyetemi tanárt, a repülés elméletének és gyakorlatának múlt századi kolozsvári úttörőjét. S amit írt, azt nemcsak olvasmányai alapján, hanem személyes tapasztalataira, erdélyi útjainak élményeire támaszkodva is írta. 1853-ban, a nagysikerű Erdély aranykora megjelenése után bejárta a Maros völgyét és a Székelyföldet, 1858-ban nagyobb részt lóháton végigutazta a Mócvidéket,... Mint számos kortársát, őt is vonzotta a romantikus művész tollára és ecsetjére való táj, a magyar és román nép életének színpompás gazdagsága, románok és magyarok sok évszázados közös múltjának megannyi történelmi tanulsága. E sokféle élményből, az erdélyi tárgyú Jókai-regényekből, elbeszélésekből és egyéb írásokból, a szemtanúk és kortársak emlékezéseiből, korabeli és későbbi újságbeszámolók anyagából építette fel Vita Zsigmond könyvét.
Fotókkal gazdagon illusztrált.
ford. Pongrácz Árpád
Az első kötetbvől 6 oldal fehér lap, nyomdahiba. A 2. kötet belső címlapon és a 6. old. felső részén nyomdai betű-elfolyás
Tartalomból:
Keszi Harmath Sándor: Népesedési kérdések Kalotaszegen
Vasas Samu: Egyre gazdagabban, egyre kevesebben
Vetési László: Mobilitás a bürkösiek párválasztásában
Kósa-Szánthó Vilma: Családszociológiai felmérés egy sepsiszentgyörgyi lakónegyedben
Major Miklós: Kereset és életszínvonal egy szilágysági faluban
Garda Dezső: Gyergyóremetei erdőmunkások tegnap és ma
Várhegyi István: A könyv és az olvasás helye a Maros megyei falu szellemi életében
Neményi T. Ágnes: A falusi értelmiség társadalmi mobilitása Kolozs megyében
Tizennegyedik, háromszorosra bővített kiadás.
"A metafizikai lélektan azon gondolkodás alapján formálódott ki, mely a filozófiában nem fenomenológiát, vagyis érvényes lényegek apriori megismerését, sem érvényes észértékek rendszerét, hanem a levés és létezés tanát látta s amely szerint e létfilozófiába futnak bele az egyes részlettudományok irányvonalai, vagy benne nyugszanak az egységes tudás végső alapjai."