Székely Aladár, Polányi Károly, Czóbel Ernő, Aradi Viktor és mások tanulmányaival.

A félmilliós dunavölgyi szaporulattal szemben a magyar csak 50.000 !

Javított címlappal. Megsárgult, kissé töredező lapokkal.

Az elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely termé­szetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye ala­pos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, ki­fejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forra­dalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.

Elemi-, felső, nép- és polgári iskolai tanítónők, kisdedóvók-, tanító- és tanítónőképző intézeti növendékek, iskolaszékek, állami iskolai gondnokságok, iskolafentartók, tanfelügyelőségek, továbbá: községi előljáróságok, szolgabiróságok, egyházi és városi hatóságok, vármegyék és törvényhatósági közigazgatási bizottságok számára. Az érvényben levő törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határozatok és döntvények alapján.

-A magyar helynévkutatás a XIX. században
-Dés települése és lakossága
-Dés helynevei
-A kalotaszegi helynévanyag
-Adatok Nagyenyed XVI-XX. századi helyneveinek ismeretéhez
-Toroczkó és vidéke stb.

Kopottas gerinccel, hátsó borító alja vízfoltos.