Fülszöveg: ˝Szalacsy Rácz Imre könyve a magyarság sorsregénye. Egy nemzet önmaga felé fordított tükre. Az egymás iránt bizalmatlan, torzsalkodó, örökkön idegeneknek és idegenségnek hódoló magyarok mindig megismétlődő tragédiáját az író nem állíthatta volna méltóbb keretbe Kun László király Magyarországának örök testvérháborúban dúló idejénél. Az utolsó Árpádfi nemes életszemlélete, okossága, környezetéből való messze kimagaslásával jelképes megtestesítője nagyrahivatott fajának, amely testvértelenül és idegen érdekeknek kiszolgáltatottan ugyanúgy őrlődik az évszázadok taposómalmában, mint a hajdani balsorsú királyfi. "A tékozló fiú" eszményien történeti regény: nemcsak egy távoli korszak hű képét adja, hanem olyan idők részesévé teszi az olvasót, amelynek megoldatlan kérdései is élő sebei a magyar életnek...˝
 

Szakolca település a Felvidék észak-nyugati részén, ma Szlovákiában.
Juhász Gyuláról szinte egyhangúan állítják, hogy ismert stációi közül a szakolcai volt a legelviselhetetlenebb. Úgyszólván vád alá helyezik Szakolcát. "Nagyvárad mesevilága után elkövetkeztek Szakolca kopár dombjai"

Modern egészvászon kötésben.

Szalézi Szent Ferenc püspök a Tridenti Zsinat utáni katolikus megújulás egyik legnagyobb hatású alakja. Fő műve, az 1608-ban írt Filótea négyszáz év múltán is a legolvasottabb egyházi művek egyike. Nyelvezetét a barokk kor gazdag képi világa jellemzi, de a bibliai vonatkozások és parabolák mellett a korábbi századok klasszikus vonásai is felfedezhetők benne. Előtte jár korának abban, ahogyan a lélek titkait felfedi, s kortársai életvitelét, önáltatásait leleplezi. Szól a gazdagságról, az akkoriban eluralkodó tánc- és szerencsejáték szenvedélyről, az imádságról, az erényekről, a helyes beszédről és az öltözködésről, s mindezt úgy, hogy bár határozott véleményt fogalmaz meg, mégis szelíd pásztorként vezeti olvasóit a „jámborság útján”.
A szent püspök maga így vall egy levelében a mű keletkezéséről: „E munka nem készült előre kieszelt terv szerint. Egyszerű emlékeztető csupán, amelyet egy szép lélek számára összeállítottam, aki a vezetésem alatt áll.” Ám a Filótea ennél jóval nagyobb utat futott be a századok folyamán. Sokak lelki vezércsillaga lett, s ma is bátran adhatjuk azok kezébe, akik – IX. Pius pápát idézve – a keresztény tökéletesség biztos és mindenkinek járható útját keresik, de azoknak is, akik a barokk francia nyelvű irodalom egyik klasszikusát látják benne.

A borító a 4. kiadás borítója. Javított, hajtásoknál papírcsíkkal ragasztott.