Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Théophile Gautier tanulmányával.
Joachim von Kürenberg könyve Holstein Frigyesről szól, arról a titokzatos, különös életű férfiúról, aki közel negyven éven át hatalmas befolyást gyakorolt a Német Birodalom külpolitikájára és közben ismeretlen maradt a német nép előtt. Zseni volt a maga nemében, Bismark, Hohenloe és Bülow egyaránt "nélkülözhetetlennek" mondották és tettein keresztül az olvasó bepillantást nyer a politika kiismerhetetlen, titokzatos boszorkánykonyhájába. A különc Holstein életének hátterében ott látjuk egész korszakának történetét; Joachim von Kürenberg egyik legérdekesebb történelmi rajzát. A Holstein életéről szóló munka az ismertnevű szerző egyik legsikerültebb alkotása, amelynek minden értékét és szépségét híven tükrözi Ákos Miklós gondos fordítása
„Naszreddin Hodzsa a teaházak sorában kiválasztotta a legnagyobbat és a leglátogatottabbat, ahol nem volt sem drága szőnyeg, sem selyemvánkos, felment a lépcsőn, és maga mögött húzta szamarát is, ahelyett, hogy kint az állófához kötötte volna. Csodálkozó csend fogadta, de ő nem esett zavarba. Úti tarisznyájából kivette a Koránt, amellyel előző nap búcsúzóul ajándékozta meg az öregember, és kinyitva szamara elé tette. Mindazt lassan, nyugodtan cselekedte, arcizma se rezdült, mintha az lett volna a dolgok rendje. Az emberek a teaházban összenéztek. A szamár patájával koppantott a visszhangzó fapadon.
– Már? – kérdezte Naszreddin Hodzsa és fordított egyet. – Észrevehető haladást mutatsz.
Ekkor a kedélyes, pocakos gazda felkelt helyéről, és Naszreddin Hodzsához lépett.
– Hallgass csak idej, jó ember. Mit gondolsz, a szamaradnak itt a helye? És miért tetted elébe a szent könyvet?
– Hittudományra tanítom – válaszolta Naszreddin Hodzsa zavartalanul. – Már a Korán végén járunk, és nemsokára áttérünk a Sariatra.”
A borító a gerinc en szakadt, javított.
A "Főbelövendők klubja" (eredeti francia címén Nekrassov) Jean-Paul Sartre 1955-ban írt szatirikus, filozofikus hangvételű színműve, amely humorosan és kritikusan ábrázolja a politikát, a média világát és a hatalommal való visszaélést, miközben mélyen elgondolkodtatja olvasóit. Ez a darab Sartre azon művei közé tartozik, amelyekben a filozófia és a dráma találkozik, és a társadalmi visszásságokat emeli ki.
"... Plutarchos ..."Párhuzamos életrajzaiban" összehasonlító ábrázolásban mindíg egyszerre alkot meg egy görög és egy római jellemet, hogy személyük mögött világosabbá váljék szellemi árnyképük, a Typus. Amit a tiszteletreméltó ős életrajzi-történeti vonatkozásban kísérelt meg, ahhoz hasonlót próbálok én szellemileg szomszédos elemben, az irodalmi jellemzés területén ..."
Magyar
English
