Javított gerinccel.

"Lakik Leningrádban egy kisfiú. Borja a neve. Bemutatom nektek, ismerjétek meg, milyen gyerek: alacsony, zömök fiú, a haja szőke, hátul rövidre vágták, elől dús fürtbe fésülték. Szeme szürke és igen éles: azonnal észreveszi, hogy ki - hol csintalankodik. Borja orrocskája hegyes és felfelé néz. Anyuka mindig azt mondja neki:
- Az orrodról látom, Borja, hogy már megint rossz fát tettél a tűzre.
Borja már azt is megpróbálta, hogy este, amikor az előszobába szaladt munkából érkező anyukája elé, kezével eltakarta az orrát. De ez sem segített. Egyik karjával átölelte anyukáját, a másik kezével az orrát takargatta, anyuka mégis mindent kitalált. Gyengéden rápacskolt Borja kezére, megnézte az orra hegyét és azonnal kijelentette:
- No, mondd csak meg gyorsan kisfiam, mit követtél el?"

"A kis angyal talán a legnépszerűbb Effel minden műve közül. Figurája a második világháború viharos esztendőben, a náci megszállás idején született. Hirdetője akart lenni, és lett is, egy nyájasabb, humánusabb, boldogabb világnak. Ezeket a rajzokat is, mint Effel egész alkotó egyéniségét, a derűs optimizmus, gyengéd humor, egyszerű kifejezőkészség jellemzi. Megszeretjük a kis angyalt, mert olyan, amilyenekké mi szeretnénk lenni: jószívű, igazságos, hűséges. Gyermekbarátja révén ismerkedik meg a földi élettel. "Égi szemüvegén" át nézve világunk olykor elnéző, olykor kesernyés, legtöbbször jóízű mosolyt fakasztónak tűnik."

[stílustendenciák, struktúra, vonalvezetés stb]

"A mű cselekményét továbbmozdító humoros, groteszk vagy szatirikus fejezetek komolyabb, filozofikusabb fejezetekkel váltakoznak, amelyekben Rabelais Erasmus és más neves humanisták gondolataival egybecsengő nézeteit fejti ki politikáról, vallásról, háborúról, nevelésről. "

Márton Lajos  fekete-fehér egész oldalas rajzaival.

Az első kötéstábla megtört, egyébként jó példány,