A régi Fejérvár fekvése és részei
(Gyulafehérvár vár és város kihajtható térképéve 1711 előtt)a Bethlen Gábor
féle vízvezetés feltárási munkái- fényképfelvételekkelAz Apulumi
maradányok

Ebben a könyvben az irodalom nyomán járunk erdélyi képekért. Az író bölcsőhelyén vagy otthona körül nézünk szét. [...] A képek mellett megszólaltattuk az írót: hogyan látja ő maga világát? Ezekben az írásokban, ezeken a fényképeken az író és földje néznek egymásra , kibomlik a gyermekkor, mint egyszer nyíló virág , mely kehely , melynek rabja marad az ember, bilincs , melytől az ember soha szabad nem lehet . Így fogalmazza meg a szülőföld vonzását. A kötetben szereplő írók Asztalos István, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Maksay Albert, Molter Károly, Reményik Sándor, Tamási Áron, Tompa László és Wass Albert a Helikon tagjai. A kötet címe Ady Endrétől való, mint ahogy mottója is a Séta bölcsőhelyem körül című Ady-versből származik: Ez itt falu, az én falum, / Innen jöttem és ide térek. Az írók nemcsak műveikkel állítottak emléket szülőföldjüknek, hanem fényképanyaggal is illusztrálták a könyvet, mely így felbecsülhetetlen dokumentumértékű. Wass Albert maga készít fotókat egy helikonos kirándulásról, valamint több képet a szentgotthárdi udvarházról, a gazdasági életről: egy parasztházról, a szalmahordásról, a trágyahordásról, máramarosi román aratólányokról, akik Szentgotthárdra szegődtek, a környékbeli tájról, a tóról, egy vadászlesről a nádasban meg egy népviseletbe öltöztetett, mezítlábas széki leánykáról. Wass Albert Udvarház a dombon című rajza művészi felépítése, lírai szerkesztettsége folytán olyan, akár egy zenedarab