Tartalomból: 

Építészeti csodák
A technika csodái
A fizika és vegytan csodái
A Föld csodái
Az égbolt csodái
A számok csodái

Tartalom

A legnagyobb magyar:

I. Milyen volt Magyarország a mult század elején?
II. Széchenyi István ifjúsága
III. Az első lépés
IV. A magyar nyelvért
V. A nemzet napszámosa
VI. A vihar előjelei
VII. A nemzet prófétája
VIII. Tizenkét esztendő dióhéjban

Távol a hazától
A haza bölcse
Véres napok
Bem hadsegédje

A tartalomból:
1. A kiegyezés és megalkotói
2. A pártalakulás
3. Az Andrássy-kormány
4. Kiegyezés Horvátországgal
5. Unió Erdéllyel és nemzetiségi törvény
6. Az Andrássy-korszak bel- és külpolitikai problémái
7. A Lónyay-kormány
8. Pártbomlás és fúzió
9. Gazdasági kiegyezés és újabb pártbomlás
10. Andrássy külpolitikája és Bosznia okkupációja ...

A német XVII. század legvéresebb korszakának hű krónikája ez a regény - a német irodalom legnagyobb világirodalmiag is jelentős pikareszk regénye. A harmincéves háború történetét adja, az egyszerű közember, jobbágy, közkatona szemével. Pajzán és véres kalandok sorozata, s valamennyiből - ha sikeres, ha nem - az derül ki: az urak háborújában mindig a szegényember a vesztes fél.
Grimmelshausen e remekének első teljes magyar fordításán kívül, kiadványunk az író többi - apróbb s nagyobb - "simpliciánus" írását is tartalmazza. Az eredeti népiesen vaskos, sok helyütt tudálékos, sajátosan hömpölygő ritmusú prózáját Háy Gyula híven és pontosan ültette át magyarra. A kor történetét, a mű keletkezésének körülményeit és a korabeli, valamint a világirodalomban betöltött helyét Pók Lajos tanulmánya és jegyzetei világítják meg. 

idézet a műből: "A magyar rendi társadalom abban megegyezik az európai rendi társadalommal, hogy elidegenedett az államtól; de abban különbözik tőle, hogy a magyar elidegenedett nemzetiségétől is. Csak a magyar történelemben találjuk fel azt a hihetetlen tényt, hogy egy nemzet az újkorban évszázadokig mellőzi saját nyelvét a közéletben s még e században is évtizedekig küzd ellene, mikor a lelkesebbek használatát követelik....
A tudomány s a közélet nyelve kizárólag a latin, az iskolákban a magyar nyelvet nem is tanítják,...
A nemzeti nyelvet csak ott használják, hol legkevesebb a műveltség. Csak az erdélyi előkelő körökben tartja fenn magát, de az irodalomi tevékenység ott is megakad s a szellemi élet mozdulatlanságán megfeneklik a nyelv haladása is.
.... Kazinczy, e bámulatos ember, újkori történelmünk legnagyobb alakja, irodalmunk középpontja. Belőle sugárzik szét a magyar irodalom eszméje, mint a magyar nemzetiség fenntartásának eszköze...."