A kormányzat, a közigazgatás valamint a társadalmi élet minden ágaiban a hazai nyelvek és ezek közül a román nyelv ismeretének szükségessége is mind erősebb kifejezést nyer.

 JACOBI   GYULA: Lehr-  und Lesebuch  der magyarischen  Sprache  für   Mittelschulen.   I—IV.   rész.    Nagyszeben,  1901 ?—1904.   —  I.rész.  2.  kiad.  1911. II.rész.  2.  kiad. 1917.

Tartalomból:
Csánki Dezső, dr: Helynév-családok.
Csapodi István: A bige-bajusz és a természetrajzi műszók.
Dőry Ferenc, dr: Az aranybulla XVI. századi magyar fordítása.
Fischer Izidor, dr: »Oly sok viszály után.«
Gombocz Zoltán: Kacagány. /A tulipán./A bor.
Gombocz Zoltán és Melich János. Magyar szófejtések. (Mutatvány a készülő Magyar etymologiai szótárból.)
Herman Ottó: A nyíl./A magyar bajusz.
Iványi Béla, dr: Ingóságok jegyzéke a XVI. század elejéről.
Jakubovich Emil: A madi határjáró-levél 1404-ből.
Kallós Ede: Nyelvészet a gyermekszobában.
Karácsonyi János: Kölyü és Esküllő./ Bakony és Bökény
Kujáni Gábor: Drágffy János két nyugtatványa 1514-ből.
Lehr Albert: »A magyar bajusz«-hoz./Még egy élő képző, melyről keveset tud az irodalom./Arany-magyarázatok.
Melich János: Velence./A magyar hún-monda néhány tulajdonnevéről.Adatok hazánk honfoglaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez.
Nagy Gyula: Fordítás-töredék a XVI-ik századból.
Pungur Gyula: A »sirály« és rokonhangzású társnevei.
Réthei Prikkel Marián: Az úrhatnámság a magyar nyelvben./ A magyar táncnyelv.
Simai Ödön. Márton István nyelvészete./Gyöngyösi István nyelvújításához.
Spisák Ferenc: Az amerikai magyarság nyelve.
Szily Kálmán: Mikes Törökországi Levelei nyelvi szempontból.
Sztrokay Lajos: Miért labanc a labanc?
Takáts Sándor: A magyar sóvágók régi műszói./Sztronga.
Viszonta Gyula: Az országgyűlés és az Akadémia a »honosítás« szóról.
Závodszky Levente, dr.: Három ismeretlen nyelvemlékünk.
Zolnai Gyula: Gyöngyösi műveinek új kiadásáról.
Adatok nyelvünk történetéhez: Baloghy Dezső, Iványi Béla, Kuján Gábor, Sörös Pongrác, Szendrei János, Takáts Sándor.
Adatok nyelvünk fejlődéséhez: Szily Kálmán, Teleky István, Gönczy Béla, Sági István, Simai Ödön.

A tartalomból:
A magyar zene őskora
Szent Gellért nagy legendájának tanúsága a népies ének létezéséről.
 A magyar "symphonia'' értelme
Márk Képes Krónikájának adata
A "joculator''-ok mondaszerű eredete
Az ősi énekek háttérbe szorulása

A francia "troubadour"-ok és német "minnesinger''-ek
Mátray Gábor kiadásának rövid méltatása. A helyes megfejtés akadályai
 
Lantosaink ritmusának modernizálása. Mátray indokolása
 
Históriás énekeseink méltatása

A boroszlói városi könyvtár 353. számú magyar kéziratának ismertetése

Bakfarc Bálint magyar lantművész
"Fantasia Joannis Bacfart Hungari"

A kadencia fogalma. Melódiai alapon való magyarázata

A szinkopa hangsúlyozási kérdése
Palestrina "Stabat mater"-jának kadenciái

A műzene és népies zene kölcsönhatása a múltban
Wagner szinkopái nyelvi és értelmi hangsúly összetalálkozása mellett
Parsival előjátékának szinkopái
A homofon zenetétel. Orazio Vecchi "L'Amfiparnaso comedia harmonicá''-ja
A rögtönzés. A diminúció
A régi hegedűművek méltatása
A művészies és naturalisztikus ékítés
A diminuálás magyarázata
A régi portamento
"Accento", accento doppio, "portar la voce," "trainez la voix" stb. 128
Portamento hangelőlegezéssel vagy anélkül. Sieber elm. Az "esclamatio"
Az "esclamatio" nemei. Caccini magyarázata
"Messa di voce", messa di voce crescente
A hangvétel (intonáció.) "La voce tenuta." Az "echo" (visszhang)
Vivaldi méltatása
A keresztény szellem általános uralma a középkorban. Nemzeti államok megszilárdulása a pápai főuralom hanyatlásával
A világi zene önálló fejlődésnek indul Az olasz opera kiinduló alapja. Az olaszok érdeme a világi zene körül
A francia opera kiinduló alapja
Gluck reformeszméi
A népszabadság érdekében meginduló mozgalmak. A francia forradalom és a reakció
A néplélek tanulmányozása. Faji törekvések az általános kultúra terén
A népdal és népies tánc túlbecsülése 150

Népdalgyűjtemények. Népdal-átiratok. Liszt Ferenc rhapsodiái
Népdalok Beethoven műveiben.
A programmzene.
Chopin Frigyes. Dán zeneszerzők.
Liszt Ferenc jóslata. A német zene szeparatisztikus hajlamai
 

Az írásbeli dolgozatok, A lakóhely földrajza, Az osztrák polgári iskolák, Az egyéniség érvényesülése, A történelem-tanítás...

Szvorényi József (Sáta, 1816. július 5. – Eger, 1892. december 11.) ciszterci szerzetestanár, nyelvész, irodalomtörténész, pedagógiai és vallási író; a székesfehérvári, majd az egri ciszterci gimnázium tanára, később igazgatója; 1846-tól az MTA levelező, majd 1886-tól tiszteleti tagja volt. Számos emlékbeszédet, értekezést, költeményt, tankönyvet publikált. Sajtó alá rendezte Vitkovics Mihály és Szemere Pál műveit. Kiváló pedagógus volt, tankönyveit széles körben alkalmazták.