"Kedves uram,
én az irodalomban úgy kezdtem a könyvírást, hogy rögtön el is mondhassam, semmit se tudok írni: (...) Sosem voltak eszméim, és két nagyon vékony könyvem: mindegyik olyan 70 oldalas, épp a bármi eszmének efféle mély, hús-vér, zsigerig ható távolléte körül forog. Ce sont l Ombilic des Limbes az egyik, a másik a Pése-nerfs.
Azon időn nekem úgy tűnt fel, tele lenne mindegyik szakadásokkal, hibákkal, laposságokkal, és akár ha meg lennének spékelve megannyi elvetéléssel, tehetetlenkedéssel és leköszönéssel, mintha végig mellészaladnának annak, amit én oly lényegesként, hatalmas mód mondani akartam, és amiről elmondhattam így: sosem fogom tudni elmondani. ..."
/Levél Peter Watsonnak/