Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
A kötet a szerzetesség kialakulását, a kolostorok építészetét és a szerzetesrendek (például bencések, ciszterciek) mindennapjait elemzi gazdag képanyaggal illusztrálva.
A kettős honfoglalás elmélete módosított változata annak a középkori felfogásnak, mely szerint a Szkítiából kijött magyarok azonosak más, ugyancsak Szkítiából kiszakadt népekkel: a szkítákkal és a hunokkal. Ez utóbbit a hunni-hungari nevek hasonlósága is igazolni látszott.
(...) Mikor Attila 453-ban meghalt, a magyarok még messze keleten éltek. A magyarok szoros kapcsolatban lehettek valamilyen onogur nevű néppel, hiszen az ungar, hungarus név is ebből vezethető le. Priszkosz rétor († 473 k.), aki beszámol Attila udvaráról is, elmondja: 463 körül az Ural vidéken előnyomultak az onogurok, szaragurok és urogok. A magyarok tehát ekkor az Ural környékén éltek.
A kettős honfoglalás elmélete elsősorban régészeti leletekre épül.
A régészeti leletekből az etnikum nyelvét csak akkor lehet meghatározni, ha írásos forrás is kerül elő. Az utóbbi években Szarvas mellett egy későavar sír mellékleteként előkerült egy tűtartó, melyen rovásírásos szöveg olvasható. Ez eléggé hasonlít a nagyszentmiklósi kincs felirataihoz.(...) Komoly kísérlet történt a törökből való megfejtésre, de ma még nem áll elég emlék rendelkezésünkre ahhoz, hogy azt véglegesnek tekintsük, mint ahogy vitathatóak a nagyszentmiklósi kincs rovásírásos feliratainak megfejtései is. Ha ezt biztonsággal sikerül megoldani, választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy ez az ideköltözött késő-avar népesség milyen nyelven beszélt ezen a területen. (Győrffy György)
Malán Mihály (Zólyom,1900 – Budapest,1968.) magyar antropológus.
A sport-embertani laboratórium vezetője a budapesti Testnevelési Főiskolán (1932–40). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Embertani Tanszékének tanára (1940–46),
Erdélyi éveiben a Hitel munkatársa (...) 3000 felnőtt személy adatait felvételezve elvégezte (...) a hadikfalvi és józseffalvi székelyek antropológiai vizsgálatát. (Wikipédia)
" Gáldi tudományos pályafutásának kezdetén a románság eredetét vizsgálta...
verstani módszertanának újításai közé tartozott a pontos szótagmérések végzése, s metrikai vizsgálataiban az összehasonlító szempontok figyelembe vétele ..."
Kissé megsárgult lapokkal, egyébként jó példány.
Részlet
„magunkban hordozzuk anyánkat
„magunkban hordozzuk apánkat
„ha most mostohaszülőnek bizonyul az állam, ne az államot okoljuk, hanem az Államot, amelyet magunkban hordozunk
„ha méltatlannak bizonyul apánk-anyánk, ne az embert okoljuk, hanem a szülőt, akit magunkban hordozunk
„lehet, hogy az állam sohasem lesz édesszülő… Eltaszító mostoha, vadidegen adóbérlő és végül korbácshordó zsarnok, aki soha nincs velünk megelégedve
„lehet, hogy a szülő sohasem lesz az Édes Utópia… Beleragad szűk hagyományaiba, fanatizmussal, babonával lábatlankodik és mi sohasem leszünk vele megelégedve
„de egyet ne felejtsünk el – mi: fattyúk és türelmetlenek, akikben így szól ez a vagy-vagy
„hogy választani csak egyet lehet; ámde többé ne a választásunkban keressük a hibát, felpanaszolván, hogy jobbra álltunk vagy balra:
„magunkban voltunk rossz édesanyák
„magunkban voltunk méltatlan apák
„magunkban hordozzuk a tökéletlen államot
,,Írtam: édes feleségem gyönyörködtetésére
pápistaság röttentésére
reformátusság rökönyödésére
zsidóság köntöse-megszaggatására
gonosz Jó Rablók botránkoztatására
tudományosság füle-hasogatására
kurafiliszterség felzaklatására
rúgó filiszteusság bántására"
Arab mesékben láthatunk
Elátkozott hercegeket,
Kik időnkint visszanyerik
Régi, szép alakjukat:
A bozontos szörnyetegből
Deli királyfi lett ismét
Ékszerdíszes öltözetben
Szerelmesen furulyázva.
De a varázsidő elfut
És mi menten viszontlátjuk
A fenséges szép királyfit
Egy toprongyos ijesztőben.
A fizikai determinizmus
A lélektani determinizmus
A szabad cselekedet
A valóságos tartam és az esetlegesség
A valóságos tartam és az előrelátás
A valóságos tartam és az esetlegesség
A valóságos tartam és az okság
Az Erósz a folklórban és A szerelem kertjében tanulmányai második alkalommal, ezúttal egy kötetben kerülnek kiadásra az Európai Folklór Intézet és az Osiris Kiadó gondozásában. A kötet tanulmányaiban a művészetek és a folklór hagyományokban fenntartott erószképének néhány részlete jelenik meg. Az írásokban az időben és térben egymástól távol eső kultúrák egyik közös kódja, az erotikus szimbólumrendszer egyetemessége rajzolódik ki. „Áttekintvén a magyar népi hagyomány és az irodalom emlékeit, elrugaszkodván az időben, vissza a múltba, egészen az i. e. 3. évezred mezopotámiai emlékeiig, az ókori görög és római erotikus irodalom alkotásaiig, középkori oszlopfőket, reneszánsz festményeket vizsgálva rádöbbentünk: az erotikus ábrázolások olyan egységes szimbólumrendszert tükröznek, amely szövegemlékekben és képi megfogalmazásokban egyaránt következetesen azonos motívumokat használ” – írják előszavukban a szerkesztők. A kötet szakemberekhez és érdeklődő laikusokhoz egyaránt szól.
Magyar
English
