Alighogy Leslie L. Lawrence megkezdi nyelvóráit az oldsborough‑i főiskolán, éjszaka titokzatos apáca látogatja meg bezárt szobájában, riadtan segítségét kéri, majd nyomtalanul eltűnik. Ezzel fergeteges hajsza kezdődik a Himalájában rejtőző Gonosz leple után, amelybe bekapcsolódnak a gondolatalakok, a tulpák is. Már‑már tragikus véggel fenyeget a himalájai kaland, de ekkor Leslie L. Lawrence fogai közé szorítja pipáját, kezébe veszi .38‑as Smith and Wessonját, s az ég mintha derülni kezdene a hegyóriások felett…

A ​Rossz ómen, jó ómen hőse kényszerneurotikus módon számolgat, és furcsa növényágyásokat gondoz a kertben. A Seggfejben szereplő férfinak emberfej nőtt a farán, ám ő elutasítja az operációt, jobb ötlete lévén. A Jó Tündér frissen elvált főalakja elakad az autópályán a hóviharban, és beteljesül, amit kívánt. Nem menekülhet a katarzis elől! A Padlógázban egy asszony felbőszül férje válási szándékától. Szuicid célzattal elköt egy kamiont, és az éjszaka kellős közepén feldönget az autópályára, forgalommal szemben. Útjába kerül a kedveséhez igyekvő lány, az ünnepelt politikus, a szerelmes zsaru, az Ördögűző néven elhíresült gyilkos, a gyermeket váró leszbikus pár. A pokoli csattanás pedig kapóra jön valakinek. A Kedves, mint egy kéjgyilkos hősnője észreveszi, hogy voyeur leskelődik utána. Távollétében bejár a lakásába, fürdik a kádjában, használja fogkeféjét. A lány nem rémül meg, inkább úgy dönt, levadássza a kukkolót. Ehhez régi ismerősök segítségét venné igénybe. Ám ekkor támad a múlt, nem csak képletesen. A Halálgyári képek és a Valahol Európában – Új fejezet című írások jóval többek, mint „megfelelő sorrendben egymás mellé illesztett betűk”. Jelenetek a mészárlós időkből. Leonardo da Vinci így látta ezt: A háború bestiális őrültség. A Démoni főfigurája azt hiszi, amiről nem tud, azt nem ő követte el. Életét sok más mellett egy szériagyilkos-specialista zsaru is keseríti. Pedig micsoda versíró lehetne belőle!