" Gáldi tudományos pályafutásának kezdetén a románság eredetét vizsgálta...
verstani módszertanának újításai közé tartozott a pontos szótagmérések végzése, s metrikai vizsgálataiban az összehasonlító szempontok figyelembe vétele ..."

Előszó

Arab mesékben láthatunk
Elátkozott hercegeket,
Kik időnkint visszanyerik
Régi, szép alakjukat:

A bozontos szörnyetegből
Deli királyfi lett ismét
Ékszerdíszes öltözetben
Szerelmesen furulyázva.

De a varázsidő elfut
És mi menten viszontlátjuk
A fenséges szép királyfit
Egy toprongyos ijesztőben.

Korunk Galéria – a Korunk folyóirat kolozsvári szerkesztőségi helyiségeiben működő, időszaki képzőművészeti kiállításokból kinőtt, részben önállósult intézmény, elsősorban a romániai magyar festészet, grafika, szobrászat, fotó- és iparművészet otthona. Kezdetben főként a folyóirat képzőművész-munkatársait látta vendégül, pályakezdő fiataloknak és a hivatalos kiállítóhelyiségekbe nehezen bejutó, el nem ismert idősebbeknek biztosított nyilvánosságot. 
Néhány név a kötetben szereplő képzőmúvészekből : Moholy-Nagy László, Mattis-Teutsch János, Deák Ferenc, Incze János, Nagy Albert, Balázs Imre, Gy. Szabó Béla, Kós Károly, Szervátiusz Jenő, Nagy Imre, Baász Imre, Puskás Sándor, Csutak Levente, Cseh Gusztáv stb  Fekete-fehér reprodukciókkal. 
Kancsura István festőművész szép dedikációjával.

Pascal és a tragikus világszemlélet
Tűzmadár (Kafka 1)
A hiány költészete (Kafka 2)
Előszó a kritika kritikájához
Naplójegyzetek
Levél Bretter Györgyhöz
Az elmélet küszöbén

Dedikáció:  "Alföldi András Professzor Úr Őfőméltóságának alázatos tisztelettel Nagy Zoltán"
Alföldi András régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetében készült doktori értekezés.

Részlet a könyvből:
"A grafika szó jelentésének köre azonban ma már csak a rajznak vagy festménynek mechanikai, vagy kémiai úton, nyomólemezekkel történő sokszorosítására korlátozódott. A mai szóhasználat szerint tehát a grafika lényegéihez hozzátartozik a nyomtatás útján való sokszorosítás, míg valamely eredeti művészi alkotásnak kézzel történő, újabb példányban való előállítását másolatnak nevezzük. Aszerint, hogy a nyomólemezt maga a művész készíti vagy más szakember hozza létre valamely eredeti mű után, beszélünk eredeti és reproduktív grafikáról."

Vajda László (Bp., 1909. febr. 21. – Szeged, 1968. febr. 21.): irodalomtörténész. A bp.-i egy.-en szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet 1932-ben. 1934. márc.-tól tanár Kisvárdán. 1946-tól a debreceni egy.-i gyakorlógimnázium tanára, 1949-től haláláig a szegedi Pedagógiai Főisk. magyar irodalmi tanszékének tanszékvezető tanára volt. Közben 1955. okt.-től egy évig a Szegedi Egy. Könyvtárában működött docensi címmel a folyóiratosztályon. Kiváló irodalomszervező, 1945 után ő indította meg az első vidéki folyóiratot, a debreceni Holnapot. 1931-től számos irodalomtörténeti és irodalompedagógiai tanulmányt publikált. Sokat foglalkozott Móra Ferenccel, cikkeket írt róla, 13 kötetben sajtó alá rendezte összegyűjtött műveit (Bp., 1958–67) és bibliográfiát állított össze működéséről.

 Tartalom
Holnap 3
Balogh László: Bűvöletben (versek) 7
Mikó Zoltán: Ütőn (versek) 11
Varga Imre: Megtérés (versek) 17
Kiss Kálmán: Rilke és Goethe (műfordítások) 25
Asztalos Sándor: A gyermek (elbeszélés) 31
Vajda László: Szövegelemzés 49
Vajda László: Vajthó László 65
Varga Imre: Móricz Zsigmond ébresztése, Magyarok, Újhold, Fórum 69
Csenki Imre: A magyar zenei jövő 77
Varga Imre: Parasztságunk és a művelődés 87