Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
A magyar nép és nyelv kialakulása
A magyar állam és egyház megteremtése
Az Árpád-házi királyok
Az erdélyi vajdaság és népei
Románia területi veszteségei
Aradi Marospart - Indóház, Városliget -Lövölde
Neumann gyár - Massage intézet -Salaczpark - Kereskedelmi akadémia
Arad-csanádi vasútak palotája - Városháza -Neumann palota
Hermann palota - Színház -Simay gyógy-fürdő
Iparosház - Domány udvar -Honvéd emlék - Vértanik kivég. helye
Aradi vár kapuja stb.
reklámok:
Domány József borcsarnoka, Ménesi cognac
Pollak és Polgár mezőgazdasági gépek
Beck Alajos édességek
Probst Károly és Társai, Arad,Atzél Péter utza 3.
Simay István a Maros-gőzfüdő tulajdonosa
Buchsbaum cípők-raktára
Fleischer Adolf lakatos mester
Kneffel Károly és fia vaskereskedése
Hőnig Frigyes Harang és Tűzi-fecslendők, ércöntőde szivattyúk...
stb.
Részlet:
A gyermek.
Az 1823-adik esztendőre virradó éjszakán, nehány perccel az óesztendő halála után, egy alacsony, nádfödeles házikót világraszóló esemény színhelyévé avatott az isteni Gondviselés: itt szakadt le a "legszeretőbb" édesanya szívéről Petőfi Sándor. Áll ma is e ház Kiskőrösön, a mai Pestmegye egyik mezővárosában: fenntartja, őrzi a hálás kegyelet. Eben a kétszobás, konyhás házban a költő születését megelőző esztendőben vert szállást egy alacsony, köpcös termetű, magas homlokú és nyilt tekintetű fiatal ember, névszerint Petrovics István, az élete párjával, a kicsiny, törékeny testű, szelíd, nyájas tekintetű Hrúz Máriával.
"A magyarok ellen az volt a mondvacsinált vád, hogy fegyveresen segítették a németeket a falu térségében 1944. szeptember 4-én kibontakozott román–német katonai összecsapásban. Ezt megelőzően Románia 1944. augusztus 23-i átállása nyomán a szovjet és a román csapatok gyors előrenyomulásba kezdtek, szeptember 2-án pedig román csapat fészkelte be magát Szárazajta térségében. Az egység két nap múlva egy visszavonuló kisebb német csoporttal tűzharcba keveredett, az összetűzés mindkét oldalról áldozatokat követelt, néhány szárazajtai román lakos pedig a helybeli magyarokat tette felelőssé tizenhárom román katona életéért.
Sepsiszentgyörgy szeptember 8-i elestét követően a román csapatok visszatértek és a szovjetekkel közösen újra megszállták Szárazajtát, de nincs adat arról, hogy ezek a helyi magyarokat vétkeseknek találták volna az elesett román katonák ügyében. A magyarok vétkességét az 1954-ig elhúzódó ún. Szárazajta-per során meghallgatott román katonatisztek, illetve román katonai források sem tudták megerősíteni. A feltevések, a hallomásból szerzett információk, valamint a korábbi sérelmek viszont elegendőknek bizonyultak ahhoz, hogy a Gavril Olteanu vezette brassói Maniu-gárda néhány szárazajtai román lakos közreműködésével 1944. szeptember 25-én éjszaka megtervezze, majd másnap reggel végrehajtsa a vérengzést."
(Benkő Levente
Intés a gyűlölet ellen című írása nyomán
(Háromszék, 2020, július 10.)
"Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat végzett. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak. 1945 elején a nyilasterror áldozata lett. "
Az erdélyi róm. kat. egyházmegyei tanács vezetése alatt álló csíkszeredai Róm. Kat. Segítő Mária Gimnázium évkönyve az 1941 - 42. tanévre.
A tartalomból:
Modern nyelvek tanítása a középiskolában
Az iskola multja
A tanárok társadalmi és irodalmi müködése
Könyvtárak, szertárak
Ifjúsági egyesületek
A tanulók névjegyzéke és érdemsorozata
Érettségi vizsgálatok
Statisztika
Tankönyvjegyzék
A kihajtható térkép mérete: 43 x 34 cm
A székely őstörténet emlékei:
- A székelyek történeti szerepe
- Őstörténeti nyomok keleten
- Őstörténeti nyomok északon
- Őstörténeti nyomok nyugaton és délen
- A székelyek és a pogány magyar nemzeti mozgalmak
- A székelyek Erdélyben
Bíró Sándor munkája először 1989-ben jelent meg Nyugat-Európában (Bern-München) az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadásában.
A XIX. század második felében a geológiai kutatások sok erdélyi és székelyföldi széntelep (Köpec, Vargyas, Középajta, Barót, Magyarhermány, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Kálnok stb.) bányaföldtani helyzetéről adtak hírt, s ezek közül az erdővidéki telepek bizonyultak a legjelentősebbeknek mind a tartalékok, mind a szénrétegek minősége és települési viszonyai szempontjából.
A kezdetekről egy napjainkig fennmaradt köpeci történet szól, amit e sorok szerzője jegyzett le közel fél évszázaddal ezelőtt Zólya Jánostól. A köpeci szenet egy Baló Ferenc nevű pásztorember fedezte fel, aki jószágait a Csihányos-patak környékén deleltette, fenn, a köpeci erdőn. Tüzet is gyújtott, ott sütötte meg szalonnáját. S hogy délutánra is maradjon kevéske parázs, a patak széléből nagy lapos köveket borított rá. Délután nagy meglepetéssel látta, hogy a lapos kövek meggyúltak, égnek! Bizony, azok széndarabok voltak. Az esetet elmondta lenn a faluban is, ekkor indult útjára a köpeci szén! Stur bécsi geológus 1872-ben a köpeci telep megnyitását javasolta. Ekkor alakult az Erdővidéki Bányaegylet Rt., amelynek a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank szolgáltatott anyagi alapokat, elnöke gróf Teleki Sámuel volt, első igazgató-mérnöke a felvidékről meghívott Greguss János (1844–1894) bányamérnök. / Kisgyörgy Zoltán
Tartalomból:
Jordáky Lajos: A romániai magyar sajtó történeti útja
Imreh István: 1849-es székely hadilapok
Engel Károly: Az első bukaresti magyar nyelvű lap
Benkő András: Bartók fogadtatása
Herédi Gusztáv: A honismeret ábécéskönyve
Katona Ádám: Nagy Imre a változó időben (Az első húsz esztendő sajtója)
Szekernyés János: Romániai magyar családi képeslapok
Balogh Dezső-Teiszler Pál: Mutatvány Marosvásárhely vidéke tájnyelvi atlaszából.
Gálffy Mózes: Tájszótípusok a marosmagyarói nyelvjárásban.
B. Gergely Piroska: Szerkezeti, funkcionális és társadalmi összefüggések a családnevek népi használatában.
Kovácsné József Magda: Havasalja mai családneveiről.
Murádin László: Néhány növénynév erdélyi nyelvföldrajza.
Péntek János-Szabó Attila: A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükrében.
Magyar
English
