A 306-625. oldalakon képek, a lapok hátoldalán magyarázó szöveggel. Első kiadás.
A könyv nem egyszerű felsorolás, hanem igazi kézikönyv. A mű minden, a várral kapcsolatos fogalmat, legyen az a torony, kapu, barbakán vagy éppen a várárok, részletesen elemez, képekkel illusztrál és példák sokaságán keresztül szemléletesen bemutat. Jelentős képanyagából a legismertebbek a várakról készült rajzai, de hadifelszereléstől a mindennapi eszközökön, berendezéseken át lényegében a vár utolsó szegéig mindent bemutat írásban és képekben.

Címlapon tulajdonosi bejegyzéssel, néhány oldalon ceruzás bejegyzésekkel.

Lapszámozáson belül 36 táblával.

"Kíváló művészi rajzokkal díszesen nyujtjuk ezt a regényt olvasóinknak, mint a Tolnai Világlapja ingyen mellékletét, azzal a szerény megjegyzéssel, hogy ez a könyv a könyvesboltban százezer koronába kerül."

A ​fehér teret sötétség váltja fel, az éjszaka árnyai közül tizenkét arc tűnik elő. A vakok (Les Aveugles) c. dráma tizenkét vak ember párbeszéde, akik egy erdőben várják vezetőjük visszatérését. A furcsa hangulatú színpadképben, melyben a nézőtér és a színpad közötti határokat a sötétség számolja fel, egy különös, érzékeinket is kihívás elé állító fantázia elevenedik meg. A valóság és virtualítás ötvözéséből születő hatás egyszerre lenyűgöző és hátborzongató.

Az 1913 és 1918 között a Szabad Szó és a Képes Világlap jóvoltából jelent meg a 11 kötetes Évezredek története sorozat.  7-11 kötet foglalkozik az első világháborúval. Rajzokkal illusztrált népszerűsítő történelmi munka. 

A Nagy Kreatív Könyv, a reklámszakma évkönyve hetedik alkalommal mutatja be a magyarországi reklámtermés tetemes részét. E reprezentatív albumban kreatív-, grafikai- és designügynökségek, fotós- és webes műhelyek, rendezvényszervező cégek jelentetik meg legjobb munkáikat. A munkák mellett az évkönyv a kreativitás számos fontos versenyét is bemutatja, és az azokon résztvevő ügynökségek ötleteit méltatja. A Nagy Kreatív Könyv hasznos munkaeszköz mind a hirdetői, mind a reklámkészítő szektor szereplői számára. Segítséget nyújt a hirdetői oldal marketingszakembereinek abban, hogy leendő partnereiket munkáik alapján ítélhessék meg, és a kampányokon, arculati terveken keresztül képet kapjanak a magyarországi kreativitás helyzetéről.

 Nikolaus Lenau osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja Magyarországon született (Csatád/ Lenauheim,  1802 - Bécs, 1850) és itt töltötte fiatal éveit. Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel Magyarországot a világirodalom számára. Szerb Antal így ír róla: „Számunkra Lenau költészete főképp azért érdekes, mert furcsa módon kihallatszik belőle Lenau magyarországi gyermekkora. A magyar föld nemcsak témáin hagyott nyomot, — e tekintetben inkább csak a magyar exotikum, a cigány, a csárda, a puszta szerepel, az is erősen romantikus stilizációban — hanem ennél is sokkal érdekesebb az a meghatározhatatlan valami Lenau versmelódiájában, hasonlataiban, látásának módjában, ami miatt néha úgy érezzük, mintha Vörösmartyt vagy Petőfit olvasnók német fordításban. Valami titokzatos magyar hang, annál erősebben érzékelhető, mert egészen idegen környezetből tör ki."

Részlet: "Sokan olvasóim közül, bizonyosan ismerik már Kolozsvár nagy-piaczát; - történetünk azonban ott vevén kezdetét, nem lesz talán érdektelen, ha bővebben igyekszem leírni s jellemezni.Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy nem azért nevezik «nagy»-nak, mintha területe s kiterjedtségénél fogva kiérdemlette volna magának e czímet. Egyedül azon igen egyszerű körülménynek köszöni e kitünő nevet, melynél fogva Kolozsvárott egyetlen a maga nemében, azaz, egynél több nem is létezik. Rendes négyszöget képez, oldalait csinos emeletes házak kerítik. E lakok többnyire a gazdagabb s főbbrangú családok birtokában vannak, - a téli s tavaszi hónapok alatt tetemes élénkség deríti az egymás mellett fekvő kis palotákat...."