idézet a műből: "A magyar rendi társadalom abban megegyezik az európai rendi társadalommal, hogy elidegenedett az államtól; de abban különbözik tőle, hogy a magyar elidegenedett nemzetiségétől is. Csak a magyar történelemben találjuk fel azt a hihetetlen tényt, hogy egy nemzet az újkorban évszázadokig mellőzi saját nyelvét a közéletben s még e században is évtizedekig küzd ellene, mikor a lelkesebbek használatát követelik....
A tudomány s a közélet nyelve kizárólag a latin, az iskolákban a magyar nyelvet nem is tanítják,...
A nemzeti nyelvet csak ott használják, hol legkevesebb a műveltség. Csak az erdélyi előkelő körökben tartja fenn magát, de az irodalomi tevékenység ott is megakad s a szellemi élet mozdulatlanságán megfeneklik a nyelv haladása is.
.... Kazinczy, e bámulatos ember, újkori történelmünk legnagyobb alakja, irodalmunk középpontja. Belőle sugárzik szét a magyar irodalom eszméje, mint a magyar nemzetiség fenntartásának eszköze...."

Tartalomból: Osztrák-magyar katonaság az orosz határon (térképpel)./ A királyi udvar Budapesten/ Márcziusi napok negyven évvel ezelőtt./ Női munka és divat./ Hermann Ottó: Rákászat./ Árvíz Szatmár-Németiben./ József főherczeg könyve a cigányokról(részletek)./ Rudolf trónörökös főherczeg mint a gyalogság főfelügyelője. 

Az első kötet kijár a könyvtestből, gerince sérült, hiányos.  Megsárgult lapokkal.