Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
középen cellux-szal megragasztva.
Egészoldalas fekete-fehér táblákkal, és szövegközti és egészoldalas fekete-fehér illusztrációkkal.
193/194 lap hiányzik
A régi Fejérvár fekvése és részei
(Gyulafehérvár vár és város kihajtható térképéve 1711 előtt)a Bethlen Gábor
féle vízvezetés feltárási munkái- fényképfelvételekkelAz Apulumi
maradányok
Erdély víznevei; A Szent-György szobor lószerszámja; Bölöni F. Sándor élete; stb.
"A 39. hadosztály (...) Okt. 13, 14. vonult be a a 35 km hosz-szúságú keskeny Uzi-szorosba, komolyabb ellenállás nélkül a határszélig, amelyen túl azonban az ellenség előre jól elkészített földalattifedezékeikben erős ellenállást fejtett ki.
(...) az ellenség erős, hegyoldalba épített, fe-dett állásait az Uzi tisztás (Poiana Uzului) előttágyútűzzel és rohammal elfoglalta, öt tisztet és 341 embert ejtettek foglyul ...
Az ellenséget megdöbbentette a fontos védelmi pont elvesztése, honnan a közeli Tatrosvölgy és Darmanesti város volt veszélyeztetves azért megerősítések bevonásával ellentámadásokat kezdett.
(...) Nov. közepe után oroszok váltották fel azoláhokat s ezek e hó végén megindították ellenük s a bal szomszéd, a 61. h. o. ellen a Tatrosvölgye mentén az általános támadásokat. Négyhétig tartott a harc, mely alatt hősies ellenállástfejtettek ki az orosz túlerővel szemben...."
Számos fekete-fehér fotóval, 1 kihajtható térképmelléklettel. A könyv alapítója Gróf Széchenyi Károly.
Nagyon jó állapotban.
Részlet:
A gyermek.
Az 1823-adik esztendőre virradó éjszakán, nehány perccel az óesztendő halála után, egy alacsony, nádfödeles házikót világraszóló esemény színhelyévé avatott az isteni Gondviselés: itt szakadt le a "legszeretőbb" édesanya szívéről Petőfi Sándor. Áll ma is e ház Kiskőrösön, a mai Pestmegye egyik mezővárosában: fenntartja, őrzi a hálás kegyelet. Eben a kétszobás, konyhás házban a költő születését megelőző esztendőben vert szállást egy alacsony, köpcös termetű, magas homlokú és nyilt tekintetű fiatal ember, névszerint Petrovics István, az élete párjával, a kicsiny, törékeny testű, szelíd, nyájas tekintetű Hrúz Máriával.
... "A falu egyik szélén síkság, a másik részén erdővel borított hegyek. Gyönyörű vidék, az alföld nyílt derűjével s a hegység fenségének összhangjával. A havasok közé mélyen felnyúló völgyéből a Kovászna vize törtet le hangos csattogással. A tiszta vizű patak a községet hosszában kétfelé szeli." (Hankó Vilmos)
[Benkő József ]...Egyike azoknak a nagyszerű tehetségeknek, akiket a Székelyföld adott az összmagyarságnak... A könyv egyetlen magyar nyelvű kiadása Benkő latin nyelven írt munkájának.
"Benkő... feltérképezte az akkori Erdély földjét, népességét, roppant gazdag anyagot hagyva örökül az utókor számára, úgy művészettörténeti, mint családtörténeti szempontból. Olyan részletességgel írt az egyes erdélyi vármegyék városairól és falvairól, hogy könyvét manapság útikalauznak neveznők.
"A magyarok ellen az volt a mondvacsinált vád, hogy fegyveresen segítették a németeket a falu térségében 1944. szeptember 4-én kibontakozott román–német katonai összecsapásban. Ezt megelőzően Románia 1944. augusztus 23-i átállása nyomán a szovjet és a román csapatok gyors előrenyomulásba kezdtek, szeptember 2-án pedig román csapat fészkelte be magát Szárazajta térségében. Az egység két nap múlva egy visszavonuló kisebb német csoporttal tűzharcba keveredett, az összetűzés mindkét oldalról áldozatokat követelt, néhány szárazajtai román lakos pedig a helybeli magyarokat tette felelőssé tizenhárom román katona életéért.
Sepsiszentgyörgy szeptember 8-i elestét követően a román csapatok visszatértek és a szovjetekkel közösen újra megszállták Szárazajtát, de nincs adat arról, hogy ezek a helyi magyarokat vétkeseknek találták volna az elesett román katonák ügyében. A magyarok vétkességét az 1954-ig elhúzódó ún. Szárazajta-per során meghallgatott román katonatisztek, illetve román katonai források sem tudták megerősíteni. A feltevések, a hallomásból szerzett információk, valamint a korábbi sérelmek viszont elegendőknek bizonyultak ahhoz, hogy a Gavril Olteanu vezette brassói Maniu-gárda néhány szárazajtai román lakos közreműködésével 1944. szeptember 25-én éjszaka megtervezze, majd másnap reggel végrehajtsa a vérengzést."
(Benkő Levente
Intés a gyűlölet ellen című írása nyomán
(Háromszék, 2020, július 10.)
"Kiváló szakmai felkészültsége nagyszerű esztétikai érzékkel és ügyszeretettel párosult. Kelemen Lajos segítségével témái megírásához levéltári kutatásokat és helyszíni tanulmányokat végzett. Filológiai pontossággal megírt munkáit tárgyába való beleélés és ízes, színes stílus jellemzi. Munkatársa volt az Erdélyi Múzeumnak. 1945 elején a nyilasterror áldozata lett. "
Magyar
English
