A tartalomból:
Lakóépületek
Gazdasági épületek
Földfalak
Tetőszerkezet
Tűzhelyek
Kerítések
A ház építése
Utcakép
Díszítések
A táji típusok kiformálódása (XVII-XVIII. század)  stb

Wahari, a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője...A szerző hosszú hónapokat töltött az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál..

Béres András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környéken élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjai egyik eredménye, amelyben egy  elmúló - napjainkra megváltozott - sajátos életformáról ad képet. A csikósok,a gulyások, a juhászok, a disznópásztorok "személyesen mutatkoznak be", a valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről, az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. Az Olvasót a történetmozaikok teljes képpé formálásában a gazdag illusztrációs anyag segíti.

F-f fotókkal, rajzokkal és kihajtható színes térképpel illusztrálva. A képek nagy része a szerző felvételei. A "Pásztorépítkezés" rajzait  Csikós Tóth András és Benyovszky István készítette.

A föld és rajta az élet legrohamosabban (...) az Alföldön változott meg. De (...) megváltozott a Dunántúlon is. A Balaton déli részén kiterjedt ősmocsarak voltak: a Nagyberek, a Boglári- és Fonyódi-berek s maga az ősi Kis-Balaton. Itt még 50 évvel ezelőtt is éltek pákászok. Észrevétlenül, örökre eltűntek. Elfogyott alóluk a víz s vele együtt a foglalkozás, amelyekből a pákászok éltek....

Az Erósz a folklórban és A szerelem kertjében tanulmányai második alkalommal, ezúttal egy kötetben kerülnek kiadásra az Európai Folklór Intézet és az Osiris Kiadó gondozásában. A kötet tanulmányaiban a művészetek és a folklór hagyományokban fenntartott erószképének néhány részlete jelenik meg. Az írásokban az időben és térben egymástól távol eső kultúrák egyik közös kódja, az erotikus szimbólumrendszer egyetemessége rajzolódik ki. „Áttekintvén a magyar népi hagyomány és az irodalom emlékeit, elrugaszkodván az időben, vissza a múltba, egészen az i. e. 3. évezred mezopotámiai emlékeiig, az ókori görög és római erotikus irodalom alkotásaiig, középkori oszlopfőket, reneszánsz festményeket vizsgálva rádöbbentünk: az erotikus ábrázolások olyan egységes szimbólumrendszert tükröznek, amely szövegemlékekben és képi megfogalmazásokban egyaránt következetesen azonos motívumokat használ” – írják előszavukban a szerkesztők. A kötet szakemberekhez és érdeklődő laikusokhoz egyaránt szól.