Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Aczél György (1917 - 1991) politikus a Kádár-korszakban a kulturális élet egyik legfőbb ideológusa.
Takács Marika-, asszonynevén Kazimir Károlyné, született Resicabánya, 1938. – meghalt Budapest, 1997) 1957-től, a Magyar Televízió bemondónője volt.
| Ár: | 5 000 Ft |
Bizonyítvány mérete: 21x33 cm. 2 lap. Hátoldalán 4 bélyeg.
Az okirat hajtásoknál helyenként elvált. Régebbi ragasztás nyomai látható (bélyegszél csíkkal).
| Ár: | 6 000 Ft |
Boríték és egy levél (20x15 cm).
| Ár: | 1 500 Ft |
Dr Schuster Gyula ideg- és elmeorvos, törvényszéki orvosszakértő, Moravcsik Ernő tanítványa. Csáth Géza és Kosztolányi Dezső ifjúkori barátja, Nemes Lamperth, József Attila, és Ady Endre egyik kezelőorvosa.
Miskolczy Dezső (1894 - 1978) orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1940-44-ben a kolozsvári orvosi karon egyetemi tanár, 1944-45-ben az egyetem rektora, 1945-ben részt vállalt a kolozsvári Bolyai Egyetem, később a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosi egyetem megszervezésében. (MOGYE 1948-62) 1964-ben áttelepült Magyarországra.
| Ár: | 2 500 Ft |
Vekerdi László (Hódmezővásárhely, 1924 – Budapest, 2009) Széchenyi-díjas magyar irodalom-, tudomány- és művelődéstörténész.
| Ár: | 2 500 Ft |
| Ár: | 2 500 Ft |
Nagy Nándor (Székesfehérvár, 1894. május 2. – Budapest, 1979. szeptember 23.) magyar grafikusművész, képzőművész.
Budapesten a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1913-1915, majd 1918-1919 között. Mesterei Botka Miklós, Edvi Illés Aladár, Révész Imre és Erdőssy Béla voltak. Felesége Futásfalvi Márton Piroska festőművész volt.
1920-tól a Szent Imre Gimnázium tanára. Az 1920-as évek elején a pécsi művésztelepen, majd 1925-ben a nagybányai szabadiskolában, később a Balaton-felvidéken dolgozott. A Rajztanárok Egyesületének tagja, 1933-tól titkára volt. Több előadást tartott, melyek egy része a Rajzoktatás c. folyóiratban jelent meg: A vonalírás gyakorlatneméről (1937), A rajzpedagógia és módszertan új útjai (1938), A korszerű rajzoktatás problémái (1940, 1942)
<Rajzoktatás> a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének folyóirata. III. évf. 1942. szept, okt, nov, dec (4 szám). Kiadásért és szerkesztésért felel: Bán Tibor.
Oldalszám 75- 104. Kiadói papírkötésben. Jó állapotban.
| Ár: | 3 000 Ft |
Soós Károly (Nagyszeben, 1869. júl. 28. – Steinford, 1953. jún. 24.): gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter. Az I. világháborúban ezred-és dandárparancsnok volt az orosz, majd az olasz fronton. Részt vett a szegedi ellenforradalmi szervezkedésben, a nemzeti hadsereg első vezérkari főnöke. 1919. dec.-ben hadügyi államtitkárrá nevezték ki, 1920. márc. 15-tól júl. 19-ig a Simonyi-Semadam-kormányban honvédelmi miniszter. 1921–22-ben a baranyai háromszög (Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság) visszacsatolása idején a pécsi katonai körlet parancsnoka volt. 1922-től 1925-ig a honvédfőparancsnokságon működött, 1927-ben a felsőház tagjává nevezték ki.
(A levél a Péterfalvi Papírgyár vízjelével)
R. Péterfalva község Erdélyben,Szeben vármegyében fekszik, s körülbelül 2000 lakost számlál. Itt működikhazánk egyik legnagyobb papírosgyára: a Péterfalvi Papírgyár Részvény-társaság, amely itt készíti a sokféle fajtájú levél-, író-, könyv- és újság-papírost.
| Ár: | 1 000 Ft |
Részlet a levélből:
"A dicső emlékezetű Gábor Áron 1848/9 honvédőrnagy a Székely tüzérparancsnok forgalomban lévő arczképei mind a hány ideális arczképek s csak visszaemlékezés után készültek.
Megkell jegyeznem elsőben, hogy dicsőltünk nem viselt szakállat, s az ami az egyik képen s éppen az én Háromszék önvédelmi Harcza 1848/9-ben művemben szakállnak tűnik fel inkább csak schattirunk. (...)"
Benedek István (1915- 1996) író, művelődéstörténész képeslapja a csehszlovákiai Trebicből Vekerdi László (1924- 2009) Széchenyi-díjas magyar irodalom-, tudomány- és művelődéstörténésznek.
Magyar
English
