Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Számos szövegközti és egész oldalas fényképpel illusztrálva.
Az Osztrák-Magyar Monarchia területén kialakult utódállamok közt Magyarország és Csehszlovákia a két szélső póluson helyezkedett el. A történeti magyar állam megszűnt; nemzetiségi régiói mellett a szomszéd országokhoz jelentős magyar többségű területek, városok kerültek; az ország gazdaságát, közlekedési, kereskedelmi hálózatát, közigazgatási rendszerét, hadseregét nagyfokú káosz jellemezte. Az 1918-1919. évi forradalmak, a szomszédokkal folytatott fegyveres harcok, nem kevésbé a nemzeti célok tisztázatlanságai az új szomszédokkal való kapcsolatteremtést is megnehezítették. Ezzel szemben a történeti Cseh- és Morvaország az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaságban, az 1918 előtti Magyar Királyság szlovák és kárpátalji rutén régiójával is kiegészült. A köztársaság gazdasági, politikai és katonai ereje alapján egyaránt a Duna-táj legerősebb államának számított.
4 oldalon - nyomtatási hiba miatt - a lapok felső sora hiányzik (elcsúszott a nyomtatás).
"Béres Alexandra által kifejlesztett speciális, zsírégető hatású torna az egész testet átmozgatja. A gimnasztikai elemekre épül, közepes intenzitással, magas ismétlésszámmal, könnyen követhetően dolgoztatja meg az izmainkat..."
Béres András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környéken élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjai egyik eredménye, amelyben egy elmúló - napjainkra megváltozott - sajátos életformáról ad képet. A csikósok,a gulyások, a juhászok, a disznópásztorok "személyesen mutatkoznak be", a valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről, az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. Az Olvasót a történetmozaikok teljes képpé formálásában a gazdag illusztrációs anyag segíti.
... művészetünknek s vele az egyetemes európai művészetnek is legkeletibb végvára. A Székelyföldnél megszűnik a nagy európai stílusok váltógazdasága, amely létre tudta hozni a román, gótikus, reneszánsz, bárok formarendet, s a Kárpátokon túl kezdődik az a nekünk idegen világ, amely a bizánci stilus kései hajtásaiból alakult ki lassú menetű módosításokkal.
Ha ilyen módon Erdély művészete telivér európai művészet, mégis külön világot jelent ennek keretén belül. "
Különös botrány híre robban bele az eseménytelen spanyol nyár tikkadt unalmába: egy dél-spanyolországi városkában, Archidonában a mozi nézőterén egy fiatal lány addig ingerli kezével kedvese mezítelen nemi szervét, mígnem bekövetkezik az elkerülhetetlen végkifejlet, s a két sorral hátrább (!) ülő házaspár ruhája bámulatos bőséggel áradó férfimaggal szennyeződik be. A közerkölcs és a jó szokások ellen elkövetett megdöbbentő és szokatlan merényletből persze bírósági ügy lesz, de egyben közügy is: neves és névtelen spanyol patrióták - köztük jeles akadémikusok - fejezik ki levélben, versben, rajzban lelkesedésüket a hispán férfiasság e csodálatra méltó példája láttán.
Természetesen ez az egész: fergeteges vicc. Az 1989-ben Nobel-díjjal kitüntetett Cela elragadó kis miniatűrje azon kívül, hogy szamárfület mutat a pöffeszkedő patriotizmusnak, az erőltetett nacionalista "glorie-pszichózis"-nak ("mily hatalmasok is azok a nemzetek, melyeknek keményfarkú fiait nemi károkozásért ítélik el", kiált fel hevülő lélekkel a szerző), ragyogó és ellenállhatatlanul mulatságos olvasmány, a lehető legprofibb módon megírva.
Caragiale az a román írózseni, akinek egyetemességéhez sohasem férhetett s nem is fér kétség. Mi adja vitán felül álló egyetemességét? Azt hisszük, elsősorban az, hogy a nemzeti típusokat feledhetetlenné tudja tenni a más nyelvű olvasók számára is. Azok az ügyvédek, tanítók, újságírók, tisztviselők, birtokosok, polgármesterek, kispolgárok, férfiak, nők és gyermekek, akiket elénk fest, noha a történelem, az ország, a nyelv, az akkori jelen társadalmának couleurlocale-jába öltözöttek - olvasás közben mégis az az érzésünk, mintha mi is láttunk volna már ilyen vágású embereket. Vagyis: a szín - egyszeri ugyan, azonban áttetsző, s mögötte jól kivenni egyetemes helyzetek, típusok modell-körvonalait.
A modern tudomány képviselői közül kétségtelenül Carl Gustav Jung /1875-1961/ volt az a személyiség, aki először merte komolyan venni az alkímiát, s aki ugyanakkor a legnagyobb figyelmet is szentelte neki. E komolyságot és figyelmet semmi sem mutatja jobban, mint az a több mint kétezer oldal, amelyet Jung – mind mennyiség, mind minőségi életművéből az alkímia tanulmányozásának szentelt. Jung óta már tudományos oldalról sem lehet az alkímiát pénzsóvár aranycsinálók áltudományos hókuspókuszának minősíteni. Ma már mindenkienk illik tisztában lenni azzal, hogy az alkímia – amely komolyan vette a jézusi parancsot: „Legyetek… tökéletesek, amint a ti mennyei Atyátok is tökéletes!” – maga a scientia perfectionis, a tökéletesség tudománya, s tulajdonképpeni mivolta a modern tudományok közül nem annyira a kémiával, mint inkább a pszichológiával rokonítja.
Théophile Gautier tanulmányával.
Magyar
English
