Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
"Ügyesen vegyítette az irodalmat az erotikával az akár Playboy-elődnek is tekinthető Új Magazin, amely még saját, 1938-as betiltását is képes volt a rá jellemző iróniával fogadni.
A meglehetősen fantáziátlan nevű újság – amely az Úrvezető című autós szaklap és a háztartási tanácsokat adó Magyar Magazin összevonásából született – 1934-től négy évvel későbbi betiltásáig káprázatos karriert futott be. A tényleges (1936 tavaszától az impresszumban is feltüntetett) szerkesztő, Tiszay Andor állítása szerint 700-ról 28 ezerre tornázta fel a példányszámát úgy, hogy az utolsó esztendőben már kéthetenként elégítette ki az olvasók érdeklődését." / HVG.hu
A külső védőborító vízfoltos.
| Ár: | 500 Ft |
(jobb sarkán törés, kopottas lap)
„Tulajdonképpen Nellinek hivták, Tolnay Nellikének, de mindenki csak Vidorkának nevezte. Mert mindig jókedvű volt, mindig vidám, mindig mosolygott az arca, a szeme; nem látta még sirni senki. Apja nevezte el Vidorkának. – Kis napsugaram, – szokta mondogatni neki,- csak mindig vidáman! Ugy segit meg az Isten! Ő is mindig jókedvű volt. Ha nehéz gond nyomta is a vállát, azt nem vette észre rajta otthon senki. Mikor hazajött, s belépett a szobába, már mosolygott és ha valami kellemetlenség, bosszúság érte, igyekezett egy-egy tréfával elütni. Szigoru, határozott, szilárd és egyenes jellemü ember volt Tolnay Károly, de áldott jókedélyü s szerette magának is, másoknak is derültté, kellemessé tenni az életet. – Ugyan, ugyan, – tréfálkozott a feleségével, mikor az szomoruan és csüggedten nézett maga elé, – hát használ-e az valamit, ha te buslakodol? Ha nagy is a szárazság, könnyeiddel nem öntözöd meg a vetést, édes fiam, csak az én szivemet szomoritod. Csak vidáman előre, majd megsegit a jó Isten! Ha rossz volt az idén a termés, annál jobb lesz majd jövőre… És megcsókolta feleségét, a jó Emma asszonyt, s addig vigasztalta és tréfálkozott vele, mig Emma asszony mosolyogni kezdett és reménység szállt a szivébe, hogy csakugyan nemsokára jobbra fordul majd a sorsunk.”
| Ár: | 1 000 Ft |
saroktöréssel
| Ár: | 1 000 Ft |
A hátoldalán lévő szöveg korabeli papírral leragasztva. Kis ügyességgel leszedhető.
Tartalom:
I.Macaulay és Thierry
II.Lamartine
III.Ranke
IV.Gróf Teleki József
V.Szalay László
VI.Csehország történetírója
VII.Művészek levelei
VIII.Romai történet Romában
IX.Thierry Amadé
X.Attila fiai és utódai
XI.Az avarok története
Későbbi papírborítóval.
Tartalomból:
- Az ismeretlen vasút: magasvasút: Kisilva - Gradinita között
Erdélyi értékeink: Márton Áron
Bethlen György
Bethlen Györgyné
Kelemne Lajos
Nyírő József
Kós Károly
Paál Árpád
Érvénytelenített könyvtári pecséttel.
A tél folyamán „Magyarország és szomszédai” címmel egy németnyelvű kötet jelent meg Gál István szerkesztésében. Aki a szerkesztő nevét ismeri és tudja róla, hogy markáns képviselője harmincas éveink egyik jellegzetes törekvésének – mely a magyarság és szomszédai európai szerepét akarta tisztázni –, mindjárt sejthette, hogy ez a könyv a Magyarország körüli európai világnak egy bizonyos magyar szempontú, összegező felmérése, melyet a háború ötödik évében jónak láttunk egy elterjedt, idegen nyelven közzétenni. /Mikecs László, Hitel, 1944. 4. szám/
Vajda László (Bp., 1909. febr. 21. – Szeged, 1968. febr. 21.): irodalomtörténész. A bp.-i egy.-en szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet 1932-ben. 1934. márc.-tól tanár Kisvárdán. 1946-tól a debreceni egy.-i gyakorlógimnázium tanára, 1949-től haláláig a szegedi Pedagógiai Főisk. magyar irodalmi tanszékének tanszékvezető tanára volt. Közben 1955. okt.-től egy évig a Szegedi Egy. Könyvtárában működött docensi címmel a folyóiratosztályon. Kiváló irodalomszervező, 1945 után ő indította meg az első vidéki folyóiratot, a debreceni Holnapot. 1931-től számos irodalomtörténeti és irodalompedagógiai tanulmányt publikált. Sokat foglalkozott Móra Ferenccel, cikkeket írt róla, 13 kötetben sajtó alá rendezte összegyűjtött műveit (Bp., 1958–67) és bibliográfiát állított össze működéséről.
Tartalom
Holnap 3
Balogh László: Bűvöletben (versek) 7
Mikó Zoltán: Ütőn (versek) 11
Varga Imre: Megtérés (versek) 17
Kiss Kálmán: Rilke és Goethe (műfordítások) 25
Asztalos Sándor: A gyermek (elbeszélés) 31
Vajda László: Szövegelemzés 49
Vajda László: Vajthó László 65
Varga Imre: Móricz Zsigmond ébresztése, Magyarok, Újhold, Fórum 69
Csenki Imre: A magyar zenei jövő 77
Varga Imre: Parasztságunk és a művelődés 87
Balázs Béla, Kárpáti Aurél, Rédey Tivadar, Babits Mihály, Radó Antal, Gulyás Pál, Illyés Gyula, József Attila, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Szász Károly, Áprily Lajos, Fodor József, Telekes Béla, Majthényi György, Szabó Lőrinc, Füst Milán, Heltai Jenő, Kozma Andor, Juhász Géza, Ignotus, Berde Mária, Emőd Tamás, Erdélyi József, Szép Ernő, Zilahy Lajos, Lendvai István, Bodor Aladár, Mécs László, Lesznai Anna, Karinthy Frigyes, Móra Ferenc, Gellért Oszkár, Nadányi Zoltán, Lovász Pál, Oláh Gábor, Fóthy János, Pásztor Árpád, Somlyó Zoltán, Vályi Nagy Géza, Várnai Zseni, Reményik Sándor, Szabolcska Mihály, Horváth Elemér, Szilágyi Géza, Bardócz Árpád, Dr. Nagy Zoltán, Zsolt Béla, Terescsényi György, Keleti Arthur, Erdős Renée, Fenyő László, Mollináry Gizella, Wlassics Gyula, Hangay Sándor, Laczkó Géza, Szegedi István, Bakó József, Varságh János, Miklós Jenő, Sziklay János, Falu Tamás, Gáspár Jenő, Sárközy György, Londesz Elek, Harsányi Lajos, Tompa László, Török Sophie, Turcsányi Elek, Farkas Imre, Komor András, Némethy Géza, Bartalis János, Havas István, Lenkei Henrik, Komjáthy Aladár, Dutka Ákos, Farkas Antal, Martos Ferenc, Bárd Oszkár, Lampérth Géza, Bárd Miklós, Gyökössy Endre, Jakab Ödön, Bródy László, Boross Sándor, Sajó Sándor, Reichard Piroska, Kiss Menyhért, Sik Sándor, Feleki Sándor, Rozványi Vilmos, Bányai Kornél, Szathmáry István, Baja Mihály, Madai Gyula, Móra István, Szávay Gyula, Mohácsi Jenő, Palágyi Lajos, Peterdi Andor, Czóbel Minka, Kemény Simon, Nagy Emma, Réz Gyula, Büky György, Nil, Olosz Lajos, Tamás Ernő, Petri Mór, Horváth Ákos, Ambrus Balázs, Haraszthy Lajos, Simon Andor, Agyagfalvi Hegyi István, Barcsai Fehér Géza, Forbáth Sándor, Gács Demeter, Gyula diák, Kisteleki Ede, Krüzselyi Erzsébet,
Mardonnay Tibor, Migrai József, Palasovszky Béla, Szász Menyhért, Szombati Szabó István, Térey Sándor, Végvári, Vidor Marcel.
A félbőr kötés gerince sérült.
Egy feledhetetlen tavaszi estén a myrtus és narancsfa bódító illatával telített Monta Pincion elragadtatva szemléltem a lecsendesedett örök város elhomályosuló tömegét. Szemben szt. Péter kupolája, a keresztény szépség hasonlíthatatlan szimboluma, odább a Sabin-hegyek az est rózsaszín-lila ködében, palazzók, tornyok, oszlopsorok árnyai... A távolból szelíd hullámzással megcsendül az estharang. E pillanatban szuggesztív erővel éreztem az összes művészetek foglalatában: az örök Rómában azt az igazságot, hogy a művészetnek a letűnt századokban soha senki és semmi nem tett oly nagy szolgálatot, mint a kereszténység - és a kereszténységnek soha nem volt oly hatalmas támasza mint a művészet.
Részlet: "Magyarországnak érdekes része a Királyhágón túl levő Erdély; mint a neve is mutatja, az < erdők országa>. Határai északról és nyugatról az anyaország, délen Oláhország és keleten Moldva. (...). Fennsíkjai legnagyobbrészt termőföldek, legelői kitűnők, völgyei szeszélyes alakuak; a Kárpátok kiágazásai területén minden irányban szétterjeszkednek, számos folyóvize a Tiszát és a felséges Dunát szaporítja, amelynek Vaskapuja délen néhány mérföldnyi vonalon a Balkán-hegylánc szorosát zárja el Magyarország és a balkáni országok határszélén."
Magyar
English
