Erdélyből, a nagy menekülés idején, tehervonaton jön az előkelő, gazdag család. Szekrénybe zárva hozza át a határon a családapát, kifúrt asztallábakban, más bútordarabok rejtekeiben a pénzzé tett vagyont. Mi lesz velük a háború utáni Budapesten? Ezt akarja elmondani regényében Beczássy Judit. Érdekes kortörténeti kérdés és érdekel, mit felel rá az írónő. (...)
A menekültek-ből az derül ki, hogy az Erdélyből jött család eredeti talajából kiszakított fa, nem tud gyökeret verni a budapesti talajban. A férfi már megtörött idegekkel jön át a határon, az első zavaros idők konspirációinak egyikében vett részt, emiatt a románok halálra ítélték, csak feleségének erélyes közbenjárása mentette meg a kivégzéstől. A budapesti levegőbe nem tudja beleélni magát, büszke állást kérni, azt várja, hogy kínálják neki. A kényszerű tétlenségben egyre jobban elpuhul, elveszti minden cselekvő akaratát s a végén lecsúszik kávéházi és korcsmai fecsegővé. Az asszony erélyes és tevékeny tudott lenni az otthoni hatalmat és tekintélyt jelentő levegőben, de teljesen tájékozatlan és tehetetlen a neki új, idegen környezetben, gyermekeivel szemben elveszti minden nevelő befolyását s az anyagi ügyekben is, melyeknek a gondja reá hárult, prédája volna minden gazságnak, ha nem csatlakozna hozzá mentőül a derék Steiner zsidó, egy mindig mozgékony ügynök, aki az úri család iránti áhítatból kelletén is túl magára vállal minden anyagi gondot. A gyermekek? Az idősebbik fiú hamarosan, még gimnázista korában elkezdi a züllést, amely végül egészen lebuktatja. Az idősebbik leány kettéhasadt lelkű teremtés, aki maga se tudja, mit akar, elszalasztja a boldogság alkalmait s csak a vénlányság küszöbén szedi össze magát egy célra néző szerelemre. Csak a két kisebbik gyerek, fiú és leány lát célt maga előtt és mutat erőt elérésére, - ők már az új atmoszféra gyermekei, Erdélyből csak bizonytalan emlékeket hoztak, melyek nem akadályozzák őket jövőjükben. (...) Az írónak nyilvánvalóan nem volt szándéka típust rajzolni, egyéni esetet mond el, de mégis van, ami tipikus a regényben: és mai módon tipikus: a gyökértelen élet ma oly gyakori kilátástalanságának könnyei vannak benne. /Schöpflin Aladár: A menekültek. Beczássy Judit regénye, Nyugat 1933. 9. szám/
Honlapunk teljes kínálata
Az üzlet nyitvatartása: kedd-szerda-csütörtök, 11-18 óráig.
Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
- SKU:31922Szerző: Beczássy JuditKiadva: Bp, 1933Kiadó: Singer és WolfnerOldalszám: 272Állapot: közepesVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
- SKU:21244Szerző: Fekete IstvánKiadva: Bp, 1942Kiadó: Singer és WolfnerKötés: félvászonOldalszám: 328Állapot: közepesVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Új vászon gerinccel.
- Bibliofil aranyozott egészbőr-kötésben.SKU:31817/1Szerző: Gulácsy IrénKiadva: Bp, [1937, ]Kiadó: Singer és WolfnerKötés: egészbőrOldalszám: 223, 294, 361p;Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
"Kaplay Demeter jött, az őszhajú prímás. Ő csak mostanra ért ide az almási veres márványkoporsótól, ahol a fehérvári házigazda-préposttal imádkozván és könnyezvén, azt is végigvárta, míg az Anjou címert a kápolna falába beeresztik....
Bántódottan emelte fel pásztori kezét:
- Urak-urak..! Lajos teteme alig még hogy kihült..! S hozzá itt, az egyház falai közt..!
Nagyon sértette ez.
Jó, hogy agg szemével a jövőbe nem pillanthatott! Láthatta volna - - - saját magát, amint majd holnap Anjou Lajos leányát megkoronázza... S rá három évvel megintcsak önmagát, amint ugyanazt a szentkorona jelvényt: egy bitorló fejére helyezi, még ugyanazon törvényesen megkoronázott Anjou-leány életében...
De hát tévedhetett gyarló emberi természetében, - tévedhet más is, míg e lángfejű ifjú nép eléri európabeli nagykorúságát s azon magaslatokig jut, melyeket részére egy látnok-király ihletes szelleme egykor megálmodott.
Hány fellobogás lesz addig és hány romolás..! Hány bő és szűk esztendő..! De szűk és bő esztendőkön túl is, feltornyosulásokon és összeomlásokon át is, élet van rendelve a nemzeteknek, melyek mint a folyamok vízcseppjei: el nem fogynak soha."
- Szerző: Gyökössy EndreIllusztrátor: Márton Ferenc, és Ruzsicskay GyörgyKiadva: Budapest, 1932Kiadó: Singer és WolfnerKötés: egészvászonOldalszám: 410Állapot: jó
- Sorozat: Harsányi Zsolt műveiSKU:35597Szerző: Harsányi ZsoltKiadva: Bp, 1942Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói félvászonOldalszám: 280, 238, 251Állapot: jó
- Szerző: Herczeg FerencKiadva: Bp, 1896Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 276Állapot: jó
- Szerző: Karinthy FrigyesKiadva: Bp, 1926Kiadó: Singer és WolfnerKötés: félvászonOldalszám: 217Állapot: jó
- SKU:22300Szerző: Kassák LajosKiadva: Budapest, 1942Kiadó: Singer és WolfnerKötés: félvászonOldalszám: 268Állapot: jó
- Szerző: Kosáryné Réz LolaKiadva: Bp, é.n.Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 184Állapot: jó
- Szerző: Krúdy GyulaKiadva: Budapest, [1904]Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói félvászonOldalszám: 39Állapot: jó
- Szerző: Krúdy GyulaKiadva: Bp, é.n.Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói félvászonOldalszám: 47Állapot: jó
- Szerző: Móra FerencIllusztrátor: Mühlbeck KárolyKiadva: Bp, 1914Kiadó: Singer és WolfnerKötés: félvászonOldalszám: 142Állapot: közepes
- Hozzátertozik: A szerző aláírása kis aláirásgyűjtő lapocskán.SKU:15405Szerző: Somogyváry Gyula, vitézKiadva: Bp, [1943]Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói félvászon, borítóvalOldalszám: 200Állapot: jó
- Szerző: Somogyváry Gyula, vitézKiadva: Bp, 1940Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 266Állapot: jó
- 2. kiadásSKU:22270Szerző: Vay Sándor [Összegyűjtötte]Kiadva: Bp, 1908Kiadó: Singer és WolfnerKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 282Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Részlet a könyvből:
"Régi nemzetség a Rudnay. Olyan régi, hogy eredetére nézve sokáig tapogatóztak a genealógusok.
Voltak akik Hunt-Pázmántól származtatták, mások ismét egyéb régi törzsektől. A legutóbb eszközölt kutatások, és a családi levéltárban talált tizenhárom árpádkori okirat bizonyítják, hogy a Rudnayak genus, s a honfoglalás idejében telepedtek le Magyarországon. Nevezetes ezek között az okiratok között az, amely a Rudnayaknak, az Árpádházi királyokkal való vérrokonságát bizonyítja.
De bizonyítja a család régi és előkelő voltát a czímere is. Mert tudvalévő, hogy állatos czímert csak a legkiválóbb családoknak adományoztak. A Rudnayak czímere pedig két medve, s azért a család a de Ursina nevet is használta.
Ez eredetileg négy törzsből állott; még pedig a Rudnay, Ujfalussy, Bossányi és Zsámbokréthy nemzetségekből.""Ha Petőfi már a nagyúr idejében élt volna, bizonyosan Rudnay Péterről másolja vala a magyar nemes alakját. Tipusa volt azoknak a régi uraknak, a kik ősi házban, ősi joggal pipázták el életüket. A tudományoknak nem élt, de rengeteg birtokaival sem igen törődött. Arra való a paraszt, hogy dolgozzék."
Tulajdonosi bejegyzéssel.
















