Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Gazdag képanyaggal
Szerzők: Dr. Buda Béla, Dr. Nagy Zoltán, Dr. Magyar István, Dr. Rajna Péter, Dr. Füredi János, Dr. Tóth Gábor, Dr. Szegedi Márton, Dr. Kopp Mária, Dr. Faludi Gábor, Dr. Huszár Ilona, Dr. Ozsváth Károly, Dr. Környey Edith, Dr. Tringer László, Dr. Martényi Ferenc, Dr. Trixler Mátyás.
| Ár: | 1 200 Ft |
Tartalombôl:
Vérszerződés 6 pontja
Eötvös Tarján: Faji öntudatunk alapja
Csak ezer évig esküdött (Sinka István verse)
Turáni gondolat és életszemlélet (Baráthosi Balogh Benedek)
Atilla
Dr. Ungvári János: A turán-magyar politika
Julián barát (Zajti Ferenc verse)
Ungvári Bulcsú: A vérszerződés mai jelentősége
Illéssy Péter: Régi kunok
Magyar Ős-Könyv (Tarján)
Nagy Sándor Kászon: Magyar gyermeknek magyar nevet adjatok!
Nevek és névnapok jegyzéke az 1941. évi "Magyar Naptár"-ban
Dr. Keöpe Viktor: A székely kapu útja
Eszes István: Találkozás turáni véreinkkel
Juhász Gyula szellemi arcképének finom ecsettel dolgozó festője akkor került a hires költő meghitt közelségébe, amikor Juhász Gyulának élete már alkonyodott, kedélye egyre sötétebb fellegek közé jutott. Most, amikor az egész magyar globuszon Juhász Gyula költészetének ujjászületését éljük, méltó ecset idézi fel a tragikus költő regényét és azt az asszonyt, akit a költő a kis polgári környezetből a halhatatlan Laurák soraiba emelt.
Dienes István: A honfoglalás kora, Dercsényi Dezső: Románkor, Entz Géza: Gótika, Radocsay Dénes: Reneszánsz, Garas Klára: Barokk, Zádor Anna: Klasszicizmus, Végvári Lajos: Romantika-realizmus, Passuth Krisztina: A századforduló, Németh Lajos: A két világháború között, Csorba Géza: A jelenkor
1. Domokos János: Magyar labdajátékok
2.Gabitza Kálmán: A lábasjószág bélyegzése
3.Győrffy István: Dél-Bihar falvai és építkezése
4.Kemény György: A magyarság és a nemzetiségek
5.Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi tálasság
6.Róheim Géza: A luczaszék
7.Jász Géza: A vallás filozófiája
8.Sztrripszky Hiador: Dolha és vidékének néprajza
stb.
1. Révay Sándor: Az Ormánság
2. Kovách Aladár: A tolnamegyei Sárköz népviselete
3. Novák József: Faragott verébdeszkák
4. Berze Nagy János: A hevesi kocázás
5. Gönczy Miklós:Sziklába vájt lakások
6. Gönczi Ferenc: a göcsji és hetési nép élete
7. Czippék János: Adatok a felvidéki "olejkárok" házaló gyógyszerárúsok történetéhez
8. Szabó Imre: A gainai leányvásár
9. Pávai V. Ferencz: Szénégetés Nagyenyed vidékén
10. Téglás Gábor: A Retyezátvidék pásztorainak faragó művészete
11. Hajnal Ignácz: Bácskai gyermekjátékok
stb.
1. Szinte Gábor: Kolozsmegyei fatemplomok
2. Novák József: Adatok Bény község néprajzához
3. Viski Károly: A szalontai fejfák vésett díszítése
4. Fábián Gyula: A mézeskalács
5. Téglás Gábor: Építő-áldozat Tordán
6. Brenndörfer János: Az óbrassói szent-bertalani egyházközség szász lakossága
7.Cs. Sebestyln Károly: Felső-torontálmegyei húsvéti tojások
8. Novák József: Rákospalota néprajzi leírása
9. Gulyás János:Sárkányozás Gyulán
10.Téglás Gábor: Pásztorszokások Csíkgyergyó határszéli községeiben
11. Banner János: Békési cigánylakások
12. Ernyei József: A rovásírás hivatalos alkalmazása 1588-ban
stb.
Tartalomból:
Csánki Dezső, dr: Helynév-családok.
Csapodi István: A bige-bajusz és a természetrajzi műszók.
Dőry Ferenc, dr: Az aranybulla XVI. századi magyar fordítása.
Fischer Izidor, dr: »Oly sok viszály után.«
Gombocz Zoltán: Kacagány. /A tulipán./A bor.
Gombocz Zoltán és Melich János. Magyar szófejtések. (Mutatvány a készülő Magyar etymologiai szótárból.)
Herman Ottó: A nyíl./A magyar bajusz.
Iványi Béla, dr: Ingóságok jegyzéke a XVI. század elejéről.
Jakubovich Emil: A madi határjáró-levél 1404-ből.
Kallós Ede: Nyelvészet a gyermekszobában.
Karácsonyi János: Kölyü és Esküllő./ Bakony és Bökény
Kujáni Gábor: Drágffy János két nyugtatványa 1514-ből.
Lehr Albert: »A magyar bajusz«-hoz./Még egy élő képző, melyről keveset tud az irodalom./Arany-magyarázatok.
Melich János: Velence./A magyar hún-monda néhány tulajdonnevéről.Adatok hazánk honfoglaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez.
Nagy Gyula: Fordítás-töredék a XVI-ik századból.
Pungur Gyula: A »sirály« és rokonhangzású társnevei.
Réthei Prikkel Marián: Az úrhatnámság a magyar nyelvben./ A magyar táncnyelv.
Simai Ödön. Márton István nyelvészete./Gyöngyösi István nyelvújításához.
Spisák Ferenc: Az amerikai magyarság nyelve.
Szily Kálmán: Mikes Törökországi Levelei nyelvi szempontból.
Sztrokay Lajos: Miért labanc a labanc?
Takáts Sándor: A magyar sóvágók régi műszói./Sztronga.
Viszonta Gyula: Az országgyűlés és az Akadémia a »honosítás« szóról.
Závodszky Levente, dr.: Három ismeretlen nyelvemlékünk.
Zolnai Gyula: Gyöngyösi műveinek új kiadásáról.
Adatok nyelvünk történetéhez: Baloghy Dezső, Iványi Béla, Kuján Gábor, Sörös Pongrác, Szendrei János, Takáts Sándor.
Adatok nyelvünk fejlődéséhez: Szily Kálmán, Teleky István, Gönczy Béla, Sági István, Simai Ödön.
Mikszáth K: Haza jön a király. Népmese.
Dr. Kőrösy László: Simor János (esztergomi érsek)
Jókai Mór: Lenczi fráter
Wolh Janka: Liszt Ferenczről
1887-es képes naptár
Junius: Baross Gábor
Rudnyánszky Gyula: Margitay Tihamér
Gyermekjátékok karácsonyra
Ereklyék a magyar szabadságharcból
"Követeljük, hogy az állam munkájában a román elem ethnikai számarányának megfeleően legyen képviselve. A demokráciát nem az állampolgárság, hanem a román ethnikum arányában magyarázzuk."
Egy rendelet minden vállalatot kötelezett, hogy összes alkalmazottjairól kimutatást terjesszen a minisztériumba: "origine etnica" a faji származást feltüntetve...Azokra a vállalatokra, ahol nincs meg a törvényben megszabott 80%-os román arány, súlyos pénzbírságot róttak ki.
Az 1930-as népszámlálás szerint a lakosság 73 %-a volt román.
"Volt-e nálunk valaha egyéb,,mint diktatúra? Alkotmányos életet éltünk-e eddig? Csak a naivak, a tudatlanok vagy a rosszhiszeműek állíthatják, hogy nálunk volt valaha alkotmányosság. Volt papíron, de nem a valóságban. (Negulescu, Indreptarea, 1934)
Goga kitartóan követeli, "mai bine ca Hitler, decat jidanii" százszor inkább Hitler, mint a zsidók.
Szász Zsombor: "Numerus valachicus"
Korabeli félvászon kötésben.
benne: Vitéz János leveleskönyve, Hunyadi Mátyás levelezéséből, Janus Pannonius válogatott levelei Váradi Péter leveleskönyvéből, Brodarics István válogatott levelei stb.
"A bájolásra, gyógyításra, rontásra mondott szövegek – miközben kirajzolják a magyar hiedelemvilág egyik fővonulatát – költőiségükkel is elbűvölik az olvasót "
Magyar
English
