Számos szövegközti és egész oldalas fényképpel illusztrálva.

Az Osztrák-Magyar Monarchia területén kialakult utódállamok közt Magyarország és Csehszlovákia a két szélső póluson helyezkedett el. A történeti magyar állam megszűnt; nemzetiségi régiói mellett a szomszéd országokhoz jelentős magyar többségű területek, városok kerültek; az ország gazdaságát, közlekedési, kereskedelmi hálózatát, közigazgatási rendszerét, hadseregét nagyfokú káosz jellemezte. Az 1918-1919. évi forradalmak, a szomszédokkal folytatott fegyveres harcok, nem kevésbé a nemzeti célok tisztázatlanságai az új szomszédokkal való kapcsolatteremtést is megnehezítették. Ezzel szemben a történeti Cseh- és Morvaország az újonnan alakult Csehszlovák Köztársaságban, az 1918 előtti Magyar Királyság szlovák és kárpátalji rutén régiójával is kiegészült. A köztársaság gazdasági, politikai és katonai ereje alapján egyaránt a Duna-táj legerősebb államának számított.

"Béres Alexandra által kifejlesztett speciális, zsírégető hatású torna az egész testet átmozgatja. A gimnasztikai elemekre épül, közepes intenzitással, magas ismétlésszámmal, könnyen követhetően dolgoztatja meg az izmainkat..."

... művészetünknek s vele az egyetemes európai művészetnek is legkeletibb végvára. A Székelyföldnél megszűnik a nagy európai stílusok váltógazdasága, amely létre tudta hozni a román, gótikus, reneszánsz, bárok formarendet, s a Kárpátokon túl kezdődik az a nekünk idegen világ, amely a bizánci stilus kései hajtásaiból alakult ki lassú menetű módosításokkal.
Ha ilyen módon Erdély művészete telivér európai művészet, mégis külön világot jelent ennek keretén belül. "